Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
Ez lesz a kérdés, a kérdés csak az, hogy mikor, a köztársasági elnöknek a vonatkozó jogszabályok szerint jövő szerdáig kell kitűznie a népszavazás napját.
A referendum napját megelőző ötvenedik napon pedig indul a kampány, a Fideszben szeptember végi, október eleji voksolással számolnak.
A Nemzeti Választási Iroda már figyelmeztette is a kampány alakítóit, hogy politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazást megelőző kampányidőszakban, amely előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek. A kiadóknak erre a választás kitűzését követően öt munkanapjuk lesz.
A kvótaellenes népszavazás nagyjából ötmilliárd forintba kerülhet majd, a hirdetmények kifüggesztésére szavazókörönként 3 ezer forintot fordíthatnának, a szavazóhelyiségek működtetésére egyenként 4 ezer forint jutna, a helyi szavazatszámláló bizottság tagjai pedig 20 ezer forintot kapnának munkájukért. A külképviseletek minden ezer szavazási levélcsomag után 10 ezer forint többletköltséget számolhatnának el, a külképviseleti választási iroda vezetője pedig 30 ezer forintos díjazást kapna. A Nemzeti Választási Iroda elnökének, Pálffy Ilonának 1 millió forint tiszteletdíjat különítenének el.
Az „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” szlogennel zajló kormányzati propaganda kiadásait 3 milliárd forintos keretből fizetik. Ahhoz egyébként, hogy a referendum érvényes legyen, több mint négymillió választópolgárnak kell szavaznia.
