Belföld

Rövidített tanórák: fél óra alatt is halálra lehet untatni a diákokat

Hétvégén felröppent a hír, miszerint az új Nemzeti Alaptanterv negyvenöt percesről félórásra rövidítené az elsős és második osztályos diákok tanóráit. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Magyar Időknek nyilatkozott a tervekről. A részletek egyelőre nem ismertek, de a szakemberek szerint ettől önmagában még nem enyhül a diákok túlterheltsége, és a tanítás sem lesz hatékonyabb.

Az állami közoktatásban tervezett változásokkal kapcsolatban a 24.hu által megkérdezettek közül Fikár Ildikónak, a Laborc Iskola vezetőjének volt a legkarakánabb véleménye. Az alternatív, élménypedagógiai módszereket alkalmazó alapítványi iskola feje tanító és gyógypedagógiai végzettséggel, valamint hosszú évek szakmai tapasztalatával a háta mögött azt mondja,

semmi nem indokolja a 45 perces órák eltörlését.

Az időfaktornál ugyanis sokkal lényegesebb, hogy milyen technikával, módszerekkel akarják átadni a tudást a gyerekeknek. A Laborcban integrált oktatás zajlik, a sajátos nevelési igényű (SNI) kisdiákok egy osztályba járnak a többiekkel, a létszám azonban alacsony, 12-16 fő. Egy matematikaórát, ahol a 8-as a téma, nem úgy kell elképzelnünk, mint a frontális típusú órákat egy nagy létszámú osztályban.

A tananyag nálunk pontosan ugyanaz, mint a Klik alá tartozó intézményekben, csak a módszerek teljesen mások. Nem kinyitjuk a könvyet, és egymás után megoldjuk a feladatokat, hanem élménydús tevékenységeket végzünk közösen. Egy 6-8 éves gyerek meg akarja ismerni a világot, ezért borzasztóan érdeklődő és kíváncsi. Egy rossz módszerű iskolában azonban fél év alatt el lehet venni a kedvüket a tanulástól

– magyarázza Ildikó.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

Az igények még messzebbre mutatnak

Nahalka István oktatáskutató alapvetően üdvözlendőnek tartja az órarövidítést, de szerinte is az lenne az igazán nagy előrelépés, ha a tanórák hosszának újragondolása egyetemes átalakításba ágyazódna.

A reformpedagógiák már ezelőtt száz évvel megkérdőjeleztek olyan hagyományos formákat, mint a tanóra, az osztály felépítése, vagy éppen a tanév struktúrája. Lehet és érdemes is azon gondolkodni, hogyan lehetne alkalmasabb formákat kialakítani. Nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha egy újabb rögzített órahosszt állítunk be, bár az igaz, hogy az iskolák számára ez kényelmesebb.

Az oktatáskutató az igényhez szabott tanórákban látja a jövőt, vagyis

az óra addig tartson, amíg a pedagógus képes fenntartani a diákok figyelmét. Akár témakörönként legyen változó hosszúságú. 

Nahalka persze hozzátette, tudja, hogy egy mozdulattal nem lehet ilyen nagyot lépni.

Mátyásné Ludányi Andrea, a Pilisjászfalui Dózsa György Általános Iskola alsós tanítója a saját bőrén nap mint nap megtapasztalja, hogy a 45 perces órákat nem lehet egyszerre leadni az 1-2. osztályokban. Évek óta kisebb egységekre bontja az egészet, főként  a hiperaktív, figyelemzavaros gyerkőcök miatt.

Az 6-8 évesek életkoruknál fogva 15-20 percnél tovább nem tudnak koncentrálni. Felállnak, beleszólnak az órába, elkalandozik a figyelmük, ceruzát hegyeznek, kikéretőznek mosdóba, egyszóval szétesik a csoport. Ezért szoktam sok játékot, mozgást beletenni a tanórába. Amikor észreveszem, hogy elfáradtak, unják, akkor beiktatok egy kis körjátékot, mozgással, mondókákkal.

Andrea szerint a rövidebb tanórák talán tényleg szerencsésebbek lennének, de valójában azokat is ketté kellene bontani, mivel

15 perc után muszáj szusszanni egyet.

A mai magyar közoktatást véve alapul, pszichológiai szempontból a rövidebbre vett tanórák (és a kevesebb tananyag) indokoltak, és pozitív változásokat hozhatnak – folytatja Deliága Éva gyermekpszichológus. A kicsiknek ugyanis nagy a mozgásigényük, és negyvenöt perc borzasztó hosszú idő, ha azt végig vigyázzban kell végigülni.

A kérdés ezért inkább az, hogy miért kell egy 1-2. osztályos kisgyereket a padhoz ragasztani?

Az alternatív iskolákban egy óra sokszor másfél órás. Sőt, gyakran nem is órák, hanem témakörök vannak, rengeteg féle tevékenységgel tarkítva, gyerekközpontúan. Mozgás, ének, valamiféle aktivitás, és a társakkal való együttműködés váltakozik egymással

–  magyarázza Éva.

Fotó: Thinkstock
Fotó: Thinkstock

A Magyarországon elvárt iskolaérettségnek a gyerekek egy része nem tud megfelelni, különösen hatévesen – teszi hozzá a szakember. Ezért érdemes lenne végiggondolni, hogy milyen legyen az óvodából érkező kicsiket befogadó első osztály. Számtalan külföldi példa elérhető, például az Angliában is működő preschool, ahová ötévesen kerülnek a kicsik.

Szinte mindegy, hogy egy tanóra fél vagy háromnegyed órán át tart, ha a pedagógus nem ismeri fel, hogy milyen életkori sajátosságai vannak egy hatéves gyereknek, akkor majdnem mindegy, hogy hány percig magyaráz neki a tábla előtt.

Kis változás, nagy káosz

További lényeges szempont, hogy a félórás tanórák bevezetésével az állam bonyolítaná az intézmények életét, hiszen  az alsósok és felsősok napirendje jelentősen eltérne egymástól. A pilisjászfalui általános iskolában például a szünetekben ügyelő tanárok száma nem lenne elegendő, a budapesti Vörösmarty Mihály Általános Iskolaintézményvezetője, Rakó József pedig az áttanítások miatt aggódik.

Nem csak nálunk, más intézményekben is napi gyakorlat, hogy a felsős szaktanárok áttanítanak az alsós osztályokba. Ám ha nem egyszerre kezdődnek és végződnek majd az órák, akkor ez a rendszer megoldhatatlan lesz.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik