2016 I. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 9,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A KSH magyarázata szerint a beruházások csökkenését döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette nagyobb mértékben. A kevésbé érintett területeken, így a gépberuházási tevékenységnél, illetve egyes ágazatoknál (például feldolgozóipar) a csökkenés kisebb volt – emelték ki.
A kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a beruházások mérséklődését elsősorban az uniós források ciklikussága okozta.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az első negyedévben az éves beruházási teljesítménynek csak 15-18 százaléka teljesül, így az éves növekedési számot nagyrészt a következő negyedévek beruházási aktivitása határozza majd meg – tette hozzá.
Marczinkó Zoltán ismertette, az első negyedévi kedvezőtlen folyamatok ellenére a beruházási ráta továbbra is stabilan 20 százalék felett alakulhatott a tárca becslése alapján, ami meghaladja az EU átlagát. A hétfőn közzétett adatok összhangban vannak az NGM várakozásaival – jelezte.
Semmi gond, a kormány előre látta ezt
Kiemelte, hogy a beruházások visszaesésében elsősorban az építési beruházások 19 százalékos csökkenése játszott komoly szerepet, az uniós forrásokból megvalósult nagy volumenű infrastrukturális fejlesztések kifutása miatt.
A helyettes államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy számos ágazatban ugyanakkor dinamikusan bővültek a beruházások. Az energiaiparban megduplázódtak a beruházások a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések eredményeként, gyógyfürdő-felújítások és egyházi épületek rekonstrukciós munkálatai miatt pedig csaknem megháromszorozódott az egyéb szolgáltatás ágazat beruházási aktivitása, ez mintegy 190 százalékos növekedést mutatott. Erőteljesen, 32 százalékkal emelkedett a művészet-szabadidő, és 11,5 százalékkal az infokommunikáció ágazat teljesítménye.
A helyettes államtitkár kiemelte: a kormány már az újraiparosítás programjának kidolgozásakor látta, hogy az uniós támogatások mellett szükség lesz egy másik pillérre is a hazai nagyvállalatok támogatásában. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy folytatódik a nagyvállalati beruházási támogatási program. Erre a célra ebben az évben a magyar költségvetés forrásaiból 15 milliárd forintot fordítanak.
Marczinkó Zoltán felidézte, hogy tavaly 14 hazai vállalat kapott ilyen vissza nem térítendő támogatást a költségvetésből, a 3 milliárd forintos támogatás segítségével 8,6 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Magyarországon, és csaknem 500 új munkahely jött létre országszerte.
A 2014-2020-as uniós programozási időszakban a kis- és középvállalkozások versenyképességét célzó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében az év végéig várhatóan több mint 340 milliárd forintnyi felhívás jelenik majd meg, amelyek mintegy 1000 milliárd forint beruházás megvalósításához járulhatnak hozzá. Ezek alapvető célja a szektor tőkehiányos helyzetének javítása kapacitásbővítő beruházásaik, piacra jutásuk támogatása, együttműködésük elősegítése révén – hangsúlyozta Marczinkó Zoltán.
