Már több mint 4 és egy negyed millióan dolgoztak

2016. január–márciusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 262 ezer fő volt, 145 ezer fővel(3,5 százalékkal) több, mint egy évvel korábban – adta hírül a KSH. A férfiak foglalkoztatási mutatója javult nagyobb mértékben.

Az összességében 145 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac 98 ezer fős növekedést produkált (3,934 millió fő dolgozott itt), a közfoglalkoztatottak köre 32 ezer fővel bővült (208 ezerre), miközben külföldi telephelyen 15 ezer fővel dolgoztak többen (összesen majdnem 120 ezren dolgoztak kint a KSH szerint).

Kor szerint

A foglalkoztatottak közül 4 millió 225 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,6 százalékponttal, 65,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 4,0 százalékkal, 2 millió 293 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 3,2 százalékponttal, 71,5 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,7 százalékkal, 1 millió 932 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 58,8 százalékra javult.

A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 290 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,9 százalékponttal, 26,8 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 éves, valamint az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 81,0 százalékra, utóbbiaké 4,9 százalékponttal, 47,9 százalékra.

A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,7 százalékponttal, 70,0 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 77,0, a nőknél 63,2%.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben – egyaránt 3,4 százalékponttal – Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (69,5%), Észak-Alföldön a legalacsonyabb (59,4%).

Munkanélküliség

A munkanélküliek száma az első három hónapban az egy évvel korábbihoz képest 75 ezer fővel, 273 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,8 százalékponttal, 6,0 százalékra csökkent. A férfiakat és a nőket nagyjából azonos szintű munkanélküliség jellemezte, és a javulás mértéke is megegyezett a két nem esetében a KSH szerint.

A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 39 ezer fővel, 147 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,8 százalékponttal, 6,0 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 36 ezer fővel, 126 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,8 százalékponttal, 6,1 százalékra mérséklődött.

A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 5,2 százalékponttal, 14,2 százalékra csökkent, de majdnem minden hatodik munkanélküli továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája azonos mértékben, 1,5 százalékponttal mérséklődött, előbbieké 5,4 százalékra, utóbbiaké 5,5 százalékra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap; a munkanélküliek 48,9 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében minden régióban mérséklődött. Észak-Magyarországon, – 3,9 százalékponttal – 6,9 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 3,2, míg Észak-Alföldet ennek több mint háromszorosa, 10,7 százalékos mutató jellemezte.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint 2016. március végén az egy évvel korábbihoz képest a nyilvántartott álláskeresők létszáma 9,0 százalékkal, 421 ezer főre csökkent.

Varga Mihály értékelése szerint a versenyszféra bővülésének, a munkát terhelő adók csökkentésének, a Munkahelyvédelmi Akciónak és a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulatnak köszönhetően folyamatosan emelkedik a foglalkoztatottság Magyarországon, amely összhangban van a kormány célkitűzéseivel.