A jéghegyek és olajmezők megfigyelése lesz a feladata az Európai Űrügynökség hétfőn este felbocsátott, Sentinel-1b nevű műholdjának. Az űreszközt egy Szojuz hordozórakétával juttatták fel az űrbe, a Francia Guyana-i Kourouból.
A rakétát harmadik próbálkozásra tudták elindítani – először az erős szél, majd technikai problémák akadályozták a kilövést. A műhold fél órával a felbocsátás után föld körüli pályára állt, de két-három hétig tart még, amíg eléri a közel 700 kilométeres magasságot, ekkor vehetik használatba.
A Sentinel-1b ikerműholdként egészíti ki a Sentinel-1a-t – ugyanazon a pályán, egymással 180 fokos szöget bezárva keringenek, így hatnaponta képesek a teljes földfelszín feltérképezésére. Az információkat lézeres kommunikációs rendszerrel juttatják el a Földre.
A műholdat a Copernicus-program keretében bocsátották fel. A Sentinel-1 műholdak elsődleges feladata, hogy a hajóknak jelentse, ha jég képződött a tengereken. A Sentinel-2a a nagyvárosok terjeszkedését, természeti katasztrófákat, például földrengések következményeit, valamint a mezőgazdasági területek állapotát figyeli. A Sentinel-3a a tengerek áramlásáról és a tengerszint emelkedéséről nyújt információkat, neki jövőre lesz egy párja is, a felépítésében azonos Sentinel-3b.
A Copernicus-program döntéshozóknak, intézményeknek, kutatóknak, mezőgazdasági szakértőknek, de magánembereknek is nyújt adatszolgáltatást, jelenleg 36 ezer regisztrált felhasználója van a rendszernek. (MTI)
