Obama: hiba lenne Szíriába szárazföldi alakulatokat küldeni

Barack Obama amerikai elnök kétnapos londoni látogatásának végén interjút adott a BBC televíziónak, és ebben kitért a brit EU-tagságról tervezett népszavazásra is, kijelentve: tíz évig is eltarthat egy külön brit-amerikai kereskedelmi megállapodás kidolgozása, ha Nagy-Britannia a június 23-ára kiírt referendum eredményeként távozna az Európai Unióból.

A részleteiben vasárnap ismertetett BBC-interjúban Obama a szíriai válságról kijelentette: a szárazföldi katonai beavatkozás helyett ő abban hisz, hogy a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a szíriai konfliktus összes érintettjére, köztük “az Aszad-rezsimet gyakorlatilag fenntartó” Oroszországra és Iránra, de a szíriai kormány ellen harcoló mérsékelt ellenzékre is, annak érdekében, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és próbáljanak megállapodásra jutni az átmenetről. Megjegyezte:

nem hiszi, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetre az ő elnöki időszakából hátralévő kilenc hónapban sikerülne teljes vereséget mérni, de lassan szűkíteni lehet a dzsihadisták tevékenységi területét.

Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció folytatja az Iszlám Állam elleni légitámadásokat, és megpróbálja elszigetelni, “zárlat alá vonni” azokat a szíriai országrészeket, amelyekből külföldi fegyveresek érkezhetnek Európába.  Barack Obama szerint azonban Szíria hosszú távú problémáit nem lehet kizárólag katonai eszközökkel, különösen nem nyugati szárazföldi erők bevetésével megoldani.

A Brexit nem jönne jól

Arra a riporteri felvetésre, hogy sokan az Egyesült Államok határozott szíriai fellépésének hiányát okolják az Európában kialakult migrációs válságért, Obama kijelentette: “az nem megy”, hogy egyes országok nem hajlandók semmilyen módon részt venni a szíriai konfliktus rendezésében, viszont az Egyesült Államoktól elvárják, hogy tegyen valamit.

A migrációs válsággal és a világ előtt álló egyéb kihívásokkal összefüggésben kijelentette azt is:

sokak számára csábító lehet abban hinni, hogy ha felhúzzák a felvonóhidakat, és várárkot ásnak maguk köré, akkor nem kell foglalkozniuk a világ problémáival.

Arra a kérdésre, hogy – tekintettel a különleges brit-amerikai viszonyrendszerre – miként mondhatta azt, hogy az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon Nagy-Britannia “a sor végére kerülne”, ha kilépne az EU-ból, Obama azt mondta: ezzel a kilépést pártolók azon érvelésére akart válaszolni, amely szerint Nagy-Britannia gyorsabban eredményre juthatna Amerikával, ha nem lenne az EU tagja.

Nagy-Britannia nem tudna gyorsabban eredményre jutni az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokon, mint az Európai Unió, sőt öt évbe, vagy akár tíz évbe is beletelhet, mire “sikerülne valamit összehoznunk” – fogalmazott az amerikai elnök. Hozzátette: az Egyesült Államok rendszerint országok nagyobb csoportjával folytat kereskedelmi tárgyalásokat, mivel az ilyen jellegű tárgyalások nehezek és bonyolultak. Obama a pénteken kezdődött londoni látogatás során másodszor tett egyértelmű utalást arra, hogy

ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, akkor nem számíthatna egyhamar külön kereskedelmi megállapodásra az Egyesült Államokkal.

David Cameron brit miniszterelnökkel tartott péntek esti közös sajtótájékoztatóján is kijelentette: lehetséges, hogy “valamikor” megszülethetne egy külön brit-amerikai kereskedelmi egyezmény, ez azonban nem a közeljövőben lenne, mivel az Egyesült Államok az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig “a sor végére kerülne”, ha távozna az unióból. A brit belpolitika EU-szkeptikus táborának képviselői hétvégi nyilatkozataikban beavatkozásnak minősítették és élesen bírálták az amerikai elnök e kijelentéseit.