Nagyvilág

Karabahi harcok: az örmények távol maradnak

Jereván nem vesz részt az Azerbajdzsánt és a tőle elszakadt Hegyi-Karabahot elválasztó vonalon kiéleződött konfliktusban, és sürgeti a szemben álló felek közti fegyvernyugvást, közölte az örmény védelmi tárca.

A védelmi minisztérium emellett felhívta a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy Hegyi-Karabah és Azerbajdzsán fegyveres erői között a tűzszünetet csak konkrét lépésekkel lehet szavatolni. Ehhez a fegyvernyugvás technikai körülményeinek kidolgozását, a szemben álló erők kivonását és egy tartós tűzszünet mechanizmusának létrehozását javasolta a védelmi tárca.

Április 2-ára virradóan szokatlan hevességű tűzpárbaj robbant ki Hegyi-Karabah Azerbajdzsánnal közös határán. A felek kölcsönösen egymást vádolták a folytatódó harcok elindításával, miközben az orosz elnök azonnali tűzszünetre és önmérsékletre szólított fel még szombaton.

Örményország és Azerbajdzsán az 1980-as évek vége óta konfliktusban áll egymással Hegyi-Karabah miatt.

A többségében örmények lakta terület az 1990-es évek elején – Örményország támogatásával vívott – véres háború nyomán szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig zajló háborúban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Karabah függetlenségét, de ezt csak néhány ország ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.

Szerzs Szargszján örmény államfő hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a harci tevékenységek további kiéleződése előreláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekhez vezethet, köztük egy nagyszabású háborúhoz is.

(MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik