Európa jövője a szél

A Roland Berger tanácsadó rámutatott: a szélenergiát az állami támogatások, a rendszertechnológia és a csökkenő költségek számos európai piacon versenyképessé tették a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.

Vállalások és csökkenő jövedelmezőség

Felhívják a figyelmet azonban arra, hogy az Európai Bizottság a szélenergia-piacon rögzített árkompenzáció helyett csökkenő állami támogatásokkal és piaci átvételi árakkal számol.

A befektetőknek és a szélerőmű parkok üzemeltetőinek a jövőben jelentős szigorításokra és élesedő versenyre kell készülniük, a csökkenő állami támogatások hatására várhatóan mérséklődik majd a szélerőmű-üzemeltetők jövedelmezősége – jelezték.

A tanulmány emlékeztet: az EU célul tűzte ki, hogy 2030-ra 40 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és az energiafelhasználás 27 százalékát megújuló energiaforrásokból kell fedezni. A villamosenergia-rendszereknek mintegy 100 terawattóra többlet elektromos áramot kell elszállítaniuk a szélerőművektől és más, megújuló energiaforrásoktól a fogyasztókhoz.

Megduplázódik a termelés

Erre azonban a rendszereknek fel kell készülniük, már középtávon mintegy 150 milliárd eurót igényelnek a biztonságos ellátáshoz szükséges bővítések. Az elemzők szerint ugyanakkor számos szárazföldi telepítésű szélerőmű park a jelenleginél sokkal hatékonyabban is üzemeltethető.

A tanácsadó piaci becslésekre alapozva azt írja, 2015 és 2030 között évente körülbelül 15 milliárd euró tőkebefektetés várható a szektorban, így az ágazat 15 év alatt mintegy 230 milliárd eurónyi tőkét szívhat magába.

2030-ra a szárazföldi szélenergiából származik majd az összeurópai áramtermelés 13 százaléka, míg ez az arány 2012-ben csupán 6 százalék körül alakult.

Ugyanezt az időszakot tekintve a szén elégetésével előállított áram részaránya valószínűleg a felére, 29-ről, 15 százalékra csökken – vélik.