Aláírta Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön azt az ellenzék által élesen bírált törvénymódosítást, amely egy alkotmánybírósági döntésnek eleget téve újraszabályozza az állami hatóságok által végzett elektronikus megfigyelést és adatrögzítést. A módosítás aláírásáról az elnöki hivatal számolt be.
A kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői által benyújtott törvénymódosítást a parlament januárban fogadta el.
Az alkotmánybíróság 2014 júliusában alkotmányellenesnek találta a jogszabály korábbi változatának egyes előírásait, többek között az elektronikus megfigyelés és adatrögzítés bírósági felügyeletére vonatkozókat, valamint azokat, melyek az egyes operatív tevékenységek jogi alapját határozták meg. A testület azt is előírta, hogy a törvény szabja meg a megfigyelés időtartamának felső határát, mivel a jogszabály előző változata ezt nem tartalmazta.
A jogszabállyal kapcsolatos törvényhozói munkát éles viták kísérték. Az ellenzék mindenekelőtt az elektronikus adatok gyűjtésére vonatkozó előírásokat bírálta. Ezek lehetővé teszik a megfigyelt személy által felkeresett honlapok címeinek, valamint a keresőprogramba beírt kulcsszavaknak és a használt e-mail címeknek a rögzítését. Az említett adatok eddig is elérhetőek voltak a rendőrség, illetve a titkosszolgálatok számára, de csak a rendszergazdához benyújtott írásos kérvényre, ugyancsak írásos válaszlevélben. A törvénymódosítás lehetővé teszi a lekért adatok online elérhetőségét. Az elektronikus levelezés tartalma továbbra is csak bírósági engedély alapján lesz hozzáférhető.
A PiS képviselői a parlamenti vitában többek között azzal érveltek, hogy a jogszabály megakadályozza annak megismétlődését, ami az előző, Polgári Platform által vezetett kormány idején történt: 2014-ben a lengyel kommunikációs hivatal (UKE) adatai szerint a titkosszolgálatok több mint 2,3 millió alkalommal kértek le híváslistákat, ami “az Európai Unió legjobban megfigyelt társadalmává tette a lengyelt”.
A törvénymódosítást a parlamenti ellenzéken kívül a lengyel jogászszervezetek és egyes civil szervezetek is élesen bírálták. Az állampolgári jogok szóvivője, Adam Bodnar úgy vélte, hogy a jogszabály lehetővé teszi “az internet szinte határtalan megfigyelését”, és kilátásba helyezte alkotmánybírósági panasz benyújtását.
