A németek 40 százaléka szerin Angela Merkel kancellárnak le kellene mondania migrációs politikája miatt – közölte pénteken a Reuters a Focus hetilap által készíttetett felmérésre hivatkozva. A relatív többség, 45,2 százalék továbbra sem gondolja úgy, hogy a kancellárnak távoznia kellene. A felmérést az INSA közvélemény-kutató végezte, 2047 embert kérdeztek meg január 22. és 25. között.
A német kormány rövidesen elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a menekültügyi rendszer újabb reformjáról szóló csomagot, az intézkedések így gyorsan életbe léphetnek – mondta Merkel péntek hajnalban Berlinben.
Reformcsomag és levelezgetés
A koalíciós pártok vezetőivel, majd a tartományok miniszterelnökeivel folytatott tárgyalása után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány a bűncselekményért elítélt külföldiek kiutasítására vonatkozó szabályok szigorítását tartalmazó javaslatával és az újabb menekültügyi reformcsomagjával jelentős lépést tette előre. A kormány nagyon sok ügyet mozdított előre, és az állam az új intézkedésekkel megmutatja, hogy cselekvőképes, és mindent meg is tesz a gondok megoldásáért – mondta Merkel.
“A leveleket megválaszolják, és nem vitáznak róluk nyilvánosan” – mondta kérdésre válaszolva azzal a levéllel kapcsolatban, amit az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) egypárti bajor tartományi kormánya küldött Bajorország nevében a szövetségi kormánynak. Követelték a menedékkérők visszafordítását a határon és a befogadható menedékkérők számának maximálását évi 200 ezer főben.
A szövetségi kormányt alkotó CDU/CSU pártszövetség és a koalíciós társ szociáldemokrata párt (SPD) elnökei – Angela Merkel, Horst Seehofer bajor miniszterelnök és Sigmar Gabriel alkancellár – csütörtökön tisztázták a november elején elfogadott második reformcsomag utolsó vitatott kérdéseit, a csomag így várhatóan a jövő héten a kormány elé, majd a törvényhozás elé kerül.
Oltalmazotti státusz
A leginkább vitatott ügy az oltalmazott státusba kerülő menedékkérők családegyesítési jogának korlátozása volt. Végül abban állapodtak meg, hogy a CDU/CSU törekvéseinek megfelelően két évre felfüggesztik ezt a jogot, de a Törökországból, Jordániából és Libanonból áttelepítendő kontingensek összeállításában törekednek az oltalmazottak családjainak egyesítésére.
A kormány becslése szerint a menedékkérők 18-20 százaléka kaphat oltalmazotti státust. Ez a jogállás azoknak a menedékkérőknek jár, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert fennáll a veszélye, hogy származási országukban súlyos sérelem éri őket.
Kevesebb pénz a menekülteknek
Megegyeztek abban is, hogy a menedékkérők juttatásait havi 10 euróval csökkentik, ezzel bevonva őket az integrációs tanfolyamok finanszírozásába. Továbbá kezdeményezik Algéria, Marokkó és Tunézia átsorolását a biztonságos származási országok közé. További új elem, hogy a szakképzési programot sikerrel teljesítő fiatal menedékkérők két évig Németországban maradhatnak és dolgozhatnak, a menedékjogi eljárás kimenetelétől függetlenül.
A tavaly november elején kötött megállapodás központi eleme, hogy gyorsított eljárás alá vonják és elkülönítve helyezik el a biztonságos országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó menedékkérőket. Az új típusú eljárást az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára folytatják le, ami azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre – írja az MTI.
