A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Pivátbankár.hu Foglalkoztatás, öngondoskodás 2016 konferenciáján a kormány intézkedései közül kiemelte a demográfiai helyzet javítása érdekében tett lépéseket, a foglalkoztatás terén elért eredményeket, a közfoglalkoztatást és a hátrányos helyzetűek munkavállalásának támogatását, a védett kor intézményének erősítését, valamint a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését.
Hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatási adatok javulásával bővültek a háztartások megtakarítási lehetőségei, többen élhetnek az öngondoskodás lehetőségével, aminek része az idős korra való felkészülés is.
Az állam is verseng a megtakarításainkért
Az államtitkár kifejtette: az elmúlt években nőtt a lakossági megtakarításokért vívott verseny, amiben az állam is sikeresen részt vett. A háztartások megtakarításain belül 2012 elejéhez képest 2,4-ről 7,4 százalékra emelkedett az állampapírok részaránya, a háztartások összes új megtakarításaik felét erre fordították. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy 2012 óta a magasabb hazai adósságfinanszírozás és a lakosság állampapír-vásárlásának ösztönzése érdekében számos intézkedést hoztak.
A 2012-ben elindított lakossági program eredményességét az államtitkár szerint jól tükrözi, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok állománya a 2012. évi kevesebb mint 800 milliárd forintról 2014 végére 3050 milliárd forintra emelkedett, a lakosság részesedése pedig az állampapírpiacon 5-ről 12 százalékra.
Az államtitkár méltatta a biztosítók társadalmi és gazdasági szerepét. Kiemelte, hogy meghatározó szerepük van az öngondoskodásban, szolgáltatásaik révén és a lakossági megtakarítások mobilizálásával kiegészítik a szociális ellátó rendszert, állampapír-befektetéseikkel pedig jelentősen hozzájárulnak az ország gazdasági stabilitásához. Hangsúlyozta, kormányzati cél az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítók és a biztosítások iránti bizalom növelése. Ennek jegyében módosult 2014-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvény, amely adókedvezményt biztosít a nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek.
A kiegészítő pillér
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szólva hangsúlyozta, kiemelt szerepet játszanak az öngondoskodásban, az állami rendszer kiegészítő pillérei hozzájárulnak a társadalombiztosítási rendszer stabilitásához. Erősíteni kell a nyugdíjpénztárakról kialakult pozitív képet – mondta. A kasszák működése egyszerű és érthető, a tagok választhatnak a kockázatviselési lehetőségek közül, a működési költségek alacsonyak. A nyugdíjkasszák sikerességét mutatja, hogy a tagok 24 százalékos részarányt képviselnek a foglalkoztatottak között – mondta Hornung Ágnes, aki további előnyként említette egyebek között, hogy a megtakarítás hitelfedezetként is felhasználható, tehermentesen örökölhető, a hozamok pedig kiemelkedőek az elmúlt időszakok adatai alapján.
Az EU szerepe a nyugellátásban
Andor László, az Európai Bizottság korábbi tagja a konferencián elmondta: az EU szerepe a nyugellátás határon átnyúló koordinálása a munkavállalók szabad mozgásának elősegítésére, a tőkefedezeti nyugdíjrendszerek belső piacának létrehozása, a prudenciális szabályokra vonatkozó minimális követelmények meghatározása. Az 500 millió lakosú EU-ban 2010-ben 120 millió nyugdíjas volt, 2060-ra számuk 42 millióval emelkedik, a férfiak várható élettartama 2060-ig 7,9 évvel, a nőké 6,5 évvel nő. Az unió számára nagy kihívást jelent a még munkában lévők és a nyugdíjban lévők aránya és az alacsony születésszám. Míg 2010-ben 25 hatvan évnél idősebb jutott 100 munkaképes korúra, 2060-ban már várhatóan 50. Az egy nőre jutó gyermekek száma az EU-27-ben 1,6 (Magyarországon 1,3).
Beszélt arról is, hogy a 2012-es Fehér Könyv összefoglalja azokat az intézkedéseket, amelyek az egészséges, fenntartható, biztonságos nyugdíjrendszerhez szükségesek. A dokumentum szerint a legfontosabb a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam összekapcsolása, a hosszabb munkaviszony támogatása, a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárának egyenlővé tétele, a kiegészítő magánnyugdíjak, az öngondoskodás ösztönzése.
Andor László kiemelte a kiegészítő nyugdíjak hordozhatósága terén elért eredményt. A 2014-ben elfogadott irányelv rendelkezéseit 2018. május 21-ig kell a nemzeti jogba átültetni. Az irányelv a külföldre költöző munkavállalók nyugdíjjogosultságának minimumkövetelményeit fogalmazza meg. A legfontosabb előrelépés, hogy a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges időszak, amely alatt a foglalkoztatási jogviszonynak fenn kell állnia, nem haladhatja meg a három évet.
