A diktátor akkor is nyerhet, ha veszít – írtuk akkor, amikor kiderült, hogy Nicolás Maduro elnök pártja, a szocialista PSUV (Venezuelai Egyesült Szocialista Párt) tavaly decemberben elveszítette a parlamenti választásokat. A jobboldali ellenzék, a MUD (Demokratikus Egység Asztala) kétharmadot szerzett a 167 tagú nemzetgyűlésben, míg Maduro pártja csak 55 széket tarthatott meg.
A diktátor védené a “demokráciát”
Maduro később hatalma megingatásának szándékával vádolta meg a parlamenti választásokat elsöprő többséggel megnyerő ellenzéket. De már akkor is úgy nyilatkozott a korábbi diktátor, Hugo Chávez két befolyásos minisztere, hogy az országban “valódi gazdasági katasztrófahelyzet van”, és hogy a szocialista párt felelős saját választási vereségéért.
(Pedig még csaltak is, az állami alkalmazottakat szervezett csoportokban szállították a szavazóhelyiségekhez egész nap, amit a hadsereg emberei őriztek, majd a városi szavazóköröket, ahol alacsony a PSUV támogatottsága, hamarabb, a vidékieket, ahol erősebb, később zárták be.)
Maduronak címezték a kritikát, aki azonban nem értett belőle, az év elején bejelentette, hogy kemény kézzel fogja megvédeni az ország stabilitását és a demokráciát – a demokratikus ellenzékkel szemben.
A MUD mellett dolgozó egyik aktivista a 24.hu-nak azonban úgy fogalmazott, hosszú évek, talán évtizedek után a pártnak köszönhetően ismét szabadon járhatnak az újságírók a parlamentben, megállíthatják és kérdezhetik a képviselőket.
Szükségállapot, krízis
Menekülve a politikai kilátástalanságból, Maduro – a korábbi buszsofőr, erősítve szakértői arcélét – a gazdaság felé fordult, január közepén gazdasági szükségállapotot rendelt el hatvan napra. Így a diktátor a saját hatáskörét bővítette az ellenzéki parlament kárára, beavatkozhat a venezuelai vállalatok belügyeibe, valuta- és árkorlátozást is bevezethet.
A bejelentése előtt a központi bank 2014 után ismét ismertette a gazdasági mutatókat. 2015 első kilenc hónapjában a gazdaság 4,5 százalékot zsugorodott, az infláció pedig 141,5 százalékos volt. Ezzel szemben az IMF 10 százalékos zsugorodást tart valószínűnek, az infláció pedig szerintük 160 százalékos.
A gazdasági szükségállapot mellé pedig a héten a parlament humanitárius és egészségügyi krízist hirdetett. Az alapvető gyógyszerek mellett hiánycikk a WC-papír és több higiéniás termék is. A kormány most megpróbál beavatkozni és megoldani a problémát, engedélyezték például, hogy külföldről gyógyszerek érkezhessenek az országba.
Az ENSZ is odapiszkált
Tizenöt tagállam is elveszítette szavazati jogát az ENSZ Közgyűlésében, mert nem fizette be időben a szervezetnek járó éves hozzájárulást.
Venezuela számára diplomáciailag azért is kínos szavazati jogának elvesztése a közgyűlésben, mert a szervezet legfontosabb döntéshozó testületében, a Biztonsági Tanácsban, nem állandó tagként, a jövő hónapban a BT soros elnöke lesz. A közgyűlési szavazat elvesztése a Biztonsági Tanácsban való szavazási jogot nem érinti.
A legveszélyesebb
Mindennek tetejében a mexikói Közbiztonsági és Bűnügyi Igazságszolgáltatási Civil Tanács közzétette a 2015-ös listáját a világ legveszélyesebb városairól. A lista úgy készül, hogy megnézik, hol a legmagasabb az egy főre jutó gyilkosságok száma. Az utóbbi években rendre a hondurasi San Pedro de Sula végzett az élen, idén azonban Venezuela fővárosa, Caracas. 2015-ben San Pedro de Sulaban 100 ezer főre 111 emberölés jutott, Caracasban ez a szám 120.
Kiemelt kép: Nicolás Maduro venezuelai és Raúl Castro kubai diktátor / Europress Fotóügynökség
(El Mundo, AP, Business Insider, EFE)
