Hongkong és Kína között elég furcsa a kapcsolat. Szívem csücske Kína részét képzi, de külön jogrendszere van, saját pénzneme és bevándorlási törvényei. Csak a honvédelmi és diplomáciai ügyekben kötődik a város a népköztársasághoz. A kettő között ég és föld a különbség, a fizikai távolság viszont meglepően kicsi.
Namármost. Amikor felszállunk Hongkongban a kék metróra és elmegyünk a végállomásig, megérkezünk Kínába, pontosabban Shenzehnbe. Shenzhen a külföldi befektetések egyik központja Kínában, és az 1970-es évek óta a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa, valamint az ország legforgalmasabb kikötője. 2001 és 2010 között Kína legnagyobb export-import forgalmát bonyolító városa volt, 2010-ben kereskedelmi forgalma meghaladta a rekordnak számító 74 milliárd amerikai dollárt. (Shenzenről képeket és videókat a Facebookon talál.)
Az egyetlen fotó amely a határon készült, kilépéskor.
Persze a fegyveres őrök és a népmozgalmisták paradicsomába való bejutás nem ilyen egyszerű. (Sajnálom, ironizálnom kell.) Tehát leszállsz a metróról, elindulsz a kijárat felé, és útba ejted az emigrációs irodát. Mielőtt ugyanis belépsz Kínába, ki kell lépned Hongkongból. A bürokratikus út egyébként nem olyan macerás: kitöltöd az emigrációs lapot az adataiddal, majd lefotóznak. Ezután kifizeted a 160 Juan emigrációs díjat, és mehetsz a kínai határra belépni (ami kb. 40 méterre van).
Előttünk a határ, alattunk a metró
A shenzheni határőrök alaposan megnéznek, elkérik a kis papírkádat, majd mehetsz az utadra. A metró és a határ össze vannak kötve, így nem bonyolult megtalálnod a helyes utat a város szívébe.
A határról kilépve és a metróhoz közeledve fegyveres, sőt! géppuskás emberek vigyázzák a rendet, ami elég szokatlan egy nyugati ember számára. Megbocsátod nekik, mégis csak egy kínai határon vagy, rendben.
Megdöbbentünk, mehetünk tovább
Ami azonban engem teljesen kiakasztott, az az, hogy a metróban rezzenéstelen arcú, pisztolyos őrök és egyenruhás emberek állnak és figyelik a tömeget. De ez még semmi. Ahhoz, hogy bemehess a metróba, átvizsgálják a táskád. Akkor még egyszer, hogy senki ne menjen el a mondat mellett: kígyózó sorokban állnak az emberek, hogy átvizsgálják a táskájukat, mielőtt felszállnak a metróba! Szerintem röhej.
A metró egyébként nagyon hasonlít a hongkongihoz (van octopus is), ám itt műanyag tantuszokat adnak, amit a belépéskor kell élesítened.
A személyes kedvencem ez a kép. Lufit tilos. mintha olyan felszabadult és szabad környzezet lenne ez, ahol az emberek tömegei járnak pink színű lufikkal, és külön meg kell kérni őket, hogy kedvencüket ezúttal hagyják otthon.
