A szakemberek előrejelzései szerint az óceánok szén-dioxid-koncentrációja olyan mértéket ölthet az évszázad végére, amely befolyásolhatja a halak hallását, szaglását, mozgását és ezáltal a ragadozók elől történő menekülési képességet.
Az ausztrál Kutatási Tanács Korallzátony Tanulmányozással foglalkozó Kiválósági Központja több éven át tanulmányozta a megemelkedett oldott szén-dioxid-tartalmú környezetben élő bébi korallhalak viselkedését – a halak központi idegrendszere jelentősen sérült.
Első lépésként a kutatók azt vizsgálták, hogy miként viselkednek a szén-dioxidban gazdag vízben élő bohóchalak és kis barna korallszirti halak kicsinyei a ragadozók jelenlétében. Az eredmények szerint a ragadozókra csak kis hatással volt a megemelkedett szén-dioxid-koncentráció, míg az ifjú halak idegrendszere sokkal súlyosabban károsodott. A sérült szaglás miatt nemcsak a biztonságot jelentő zátonyokat találták meg nehezebben, hanem a ragadozók jelenlétét is késve érzékelték.
