Az LMP nem adja a hozzájárulását ahhoz, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait – közölte az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján, miután részt vett a honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti egyeztetésen az alaptörvény módosításáról.
Schiffer András kijelentette: pártja tisztában van az új európai biztonsági kihívással és azzal is, hogy ennek kezeléséhez szükség lehet egy harcászatra kiképzett állami erőre, ezért nyitott a további tárgyalásokra az alaptörvény módosításáról. Fontos elvárásnak nevezte azt is, hogy egy veszélyhelyzet bekövetkezte ne eredményezzen bizonytalan jogi környezetet. Leszögezte: nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a kabinet egy pontosan nem meghatározott, “úgymond jelentős terrorveszély esetén” hatvan napra kontroll nélkül korlátozhassa az emberek mozgásszabadságát, a postai vagy az internetforgalmat, a gyülekezési jogot vagy a külföldiek beutazását.
Mikortól beszélhetünk jelentős terrorfenyegetettségről?
Schiffer András kijelentette: nem kapott kielégítő választ arra, hogy az alaptörvényben bevezetett öt különleges jogrendi helyzet közül a megelőző védelmi helyzet vagy a szükségállapot miért nem alkalmas a terrorfenyegetettség kezelésére. Az alaptörvény-módosítással kapcsolatos kifogásait sorolva elmondta: a hatályos alaptörvény, de a korábbi alkotmány is lehetővé tette, hogy az emberek életét közvetlenül fenyegető események esetén a honvédség is bevethető legyen. Azt a kérdést is feltette: mikortól beszélhetünk jelentős terrorfenyegetettségről? Szerinte a terrorhelyzetek megelőzéséről is egyeztetni kellene, de azt a parlamenti döntést is felülvizsgálná az LMP, amely alapján magyar katonák Észak-Irakba küldhetők. Az LMP számára fontos az emberek biztonsága – szögezte le Schiffer András, hangsúlyozva: egy felelős ellenzéki pártnak részt kell vennie minden erről szóló egyeztetéseken. A tárgyaláson a két kormánypárt mellett a Jobbik és LMP képviseltette magát, az MSZP nem.
Ha a parlament elfogadja az egyeztetésen ismertetett alkotmánymódosítást, a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet hirdethetne. Ekkor a kabinet olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné, de egyes törvények alkalmazását – sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint – átmenetileg felfüggeszthetné, eltérhetne tőlük.
