Van egy kiváló névtelen mémgyáros, aki remekül megfogalmazta, hogy a Pixar munkássága gyakorlatilag nem szól másról, hogy megmutatják: mi van, ha a játékainknak, a bogaraknak, a szörnyeknek, a halaknak, a szuperhősöknek, az autóknak, a patkányoknak, a robotoknak, a kutyáknak vagy Skóciának érzéseik vannak. Ezt a folyamatot betetőzve az Agymanók pedig tulajdonképpen arról szól, hogy mi van, ha az érzéseknek is vannak érzéseik.
A film gyakorlatilag két szálon fut, látjuk Riley kamaszodását megbolondítva egy nem kívánt költözéssel, míg a másik sztori ezzel párhuzamosan a fejében játszódik, az ott tevékenykedő érzelmek, Derű, Bánat, Majré, Düh és Undor főszereplésével. A történet igazi magját ez utóbbiak adják, s ha ettől megfosztjuk a 102 perces alkotást, csupán 15 perces dögunalom marad. Itt az Inside Out: Otside Edition:
