Stuart Robbins és Brian Hynek, a boulderi Colorado Egyetem kutatói a különböző űrszondák, valamint a marsi leszállóegységek által a vörös bolygóról összegyűjtött adatokat elemezték – a nagy “kráterszámlálás” végeredménye több mint 635 ezer.
Az így létrehozott adatbázis önmagában is érdekesség, de egyúttal segít megismerni, hogy a vulkanikus aktivitás és a talajerózió miként alakította a bolygó felszínét, ráadásul feltérképezheti a Mars történetét is, ugyanis minél több kráter van egy-egy térségben, annál idősebb a terület.
“A nagy becsapódások hidrotermikus rendszereket hozhattak létre, egyedülálló, lokális, lakható ökoszisztémákat, amelyek sok ezer, vagy akár sok millió éven át létezhettek, ha folyékony víz volt a felszínén” – magyarázta Brian Hynek. Hozzátette: a nagy becsapódások ki is irthatják az életet, mint történt ez a Földön 65 millió évvel ezelőtt, amely véget vetett a dinoszauruszok uralmának.
A Földön a tudósok 200 becsapódási krátert azonosítottak, azonban ez távolról sem jelenti azt, hogy bolygónkat megkímélték volna a hívatlan égi vándorok – csupán arról van szó, hogy a légkör, az életformák, valamint a tektonikus aktivitás eltüntette, elmaszkírozta az egykori becsapódások nyomait.
