Andrásról Szent János elbeszélése alapján tudjuk, hogy testvérével együtt Jézus egyik legelső követője volt. Eredetileg János tanítványa volt, ám amikor meglátta Isten Bárányát, a nyomába szegődött, majd testvérét, Simon Pétert is Krisztus mellé szólította: “Megtaláltuk a Messiást (a mi megmagyarázva azt teszi: Krisztus)”.
Márk úgy tudja, Jézus maga hívta a testvéreket: “Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont és Andrást, annak testvérét, a mint a tengerbe hálót vetének; mert halászok valának. És monda nékik Jézus: Kövessetek engem, és én azt mívelem, hogy embereket halászszatok. És azonnal elhagyván az ő hálóikat, követék őt.”
Vértanú
A tanítványok között később háttérben maradt, de köztiszteletben állt. Jézus mellett ült az Olajfák hegyén, amikor a Megváltó az utolsó időkről beszélt, és Fülöppel együtt ő vitte a pogányokat Jézushoz az utolsó napokban.
Életéről az újszövetségi apokrif iratok számolnak be részletesebben. Miután az apostolok szétváltak, András Szkítiában, a Duna és Don közti területen, Bithiniában, Kappadókiában, majd Achájában hirdette az evangéliumot. Kr.u. 60-ban szenvedett vértanúhalált Petra városában. Tevékenységéért Aegeas prokonzul felelősségre vonta:
,,Te vagy az az András, aki lerontod a bálványok templomát, és az embereket abba a babonás szektába csábítod, amelynek kiirtására a római császárok parancsot adtak?” A válasz: ,,A római császárok még nem ismerték föl, hogy Isten Fia minden ember üdvösségéért jött el.” Aegeas kifakadt, hogy értelmes ember létére olyat követ, akit keresztre feszítettek.
András erre elmagyarázta a kereszt általi megváltást, de a helytartó csak egyre nagyobb haragra gerjedt: értelmetlen dolog önként a kereszthalált, és a legnagyobb kínokat vállalni. Börtönbe vetette és kínoztatta, de András nem tört meg. Végül Aegeas kiadta a parancsot kivégzésére. X-alakban ácsolt keresztre feszítették, amelyet azóta is Andráskeresztnek neveznek.
Két napig függött rajta András, a legenda szerint ő maga tartotta vissza az embereket attól, hogy levegyék. Kínjai a harmadik napon, november 30-án értek véget, halálának pillanatában csodálatos fény ragyogta körül. Ez volt “égi születésnapja”, ünnepét ezért tartjuk ma.
Szerelmi jóslás
Adventhez is szorosan kapcsolódik, hisz az András napjához legközelebbi vasárnap advent első vasárnapja. Vigíliája böjti nap volt, a népi hitvilág szerelmi jóslásokat kötött Andráshoz. Például aki meg akarta tudni, hogy ki lesz a férje vagy a felesége, András napján egész nap böjtölt, és csak este felé evett három harapásnyi kenyeret, de azt sem nyelte le, hanem a kapcájába köpte, majd lefekvés előtt a feje alá tette. Éjjel aztán megálmodta az illetőt…
Máshol egy pohár vízbe almát tettek, éjjelre pedig ágyuk alá tolták. Reggel aztán a vizet megitták, az almát megették, és kiszaladtak az utcára: akit először megláttak, az lett később a kérőjük. Szatmárban este a favágó tőkére kendermagot vetettek, és verseltek: „András, neked kendert vetek, mondd meg nekem, kihez megyek?”
