Azt nem tudom, hogy Erzsi néni az IKKA-n (az IBUSZ Külföldi Kereskedelmi Akció rövidítése – a szerk.) keresztül küldte-e a csomagokat, de az biztos, hogy ez volt az egyetlen legális útja akkoriban a pénz- és csomagküldésnek. Aki ezen keresztül, kapott külföldi valutát rokonaitól, az a Nemzeti Bankban, forintban vehette át küldeményét, vagy vásárlási utalvány formájában használhatta fel az IKKA-üzletekben. A csomagokat minden esetben átnézték, cenzúrázták. Akihez mégis eljutott a dollár, annak kötelezően be kellett váltania az Ibusznál.
Az állami kontrollt elkerülendő sokan nem az IKKA segítségével adták fel magyar rokonaiknak szánt csomagokat, hanem egyéb lehetőségeket választottak. Innetől kezdve a csomag vagy pénz útja követhetetlenné vált. Erről nyilatkozott Moll János, az IKKA vezetője, a Népszava 1956. október 24-i számában:
A kézhez nem kapott küldeményeket, nem legális úton, nem az IKKA útján adták fel. Nálunk hiába keresik azt…..nemzetközi üzérekhez kerülnek…A bíróság az elmúlt hetekben tárgyalta egy ilyen csempészbanda ügyét.
Arról persze nem szólt a hivatalos értesítés, hogy az IKKA segítségével megérkeztek ugyan a csomagok, de tartalmuk jelentősen megtizedelődött.
