Ha 1986. július 10-én már működtek volna kereskedelmi televíziók Magyarországon, alighanem napokig ez a tragikus esemény lett volna „fókuszban”, és emiatt lettek volna „aktívak” a bulvárújságírók. Az egész országot megrázta ugyanis egy 17 éves fiatal hölgy halála.
Magyarország – a szocialista államrend puhulásának újabb jelenként – 1985-ben 50 év után először rendezett szépségkirálynő-választást. A versenyt a Magyar Média Reklám és Propaganda Szolgáltató Leányvállalat szervezte. Úttörő – bocsánat -, pontosabban merész vállalkozás volt, az ország azonban lázban égett. Mint ahogyan a kaposvári születésű Molnár Csilla is, aki hároméves kora óta Fonyódon élt, tanult. Egy gimnáziumi osztálytársa vette rá, hogy közösen induljanak a versenyen – édesanyja beleegyezett, édesapja viszont végig ellenezte mindezt, és a vele járó kellemes és kellemetlen zöngéket.
Dokumentumfilm Molnár Csilláról 1. rész:
Több mint 2000-en jelentkeztek a megmérettetésre, ebből 600 lányt hívtak a hat selejtezőhelyszínre. Csillát Pécsre, de épp a kiválasztás napján volt az osztálykirándulásuk, ezért levélben kérte, hogy egy másik időpontban jelenhessen meg a zsűri előtt – így került a budapesti körbe. Továbbjutott. Az elődöntőt a pécsi Nádor szállóban rendezték, ahová Csillának a család vendéglőjében gyakran megforduló Balázs Klári énekes segített ruhákat választani. Itt indult a 18 éves Kruppa Judit is, akivel holtversenyben megnyerték az elődöntőt – később ő lett a királynő egyik udvarhölgye. A szervező cég a verseny indulása után előnytelen szerződést íratott alá a lányokkal – csak egy lány nem írta alá, ő végül a 6. helyen végzett.
A középdöntőt a fővárosi Fórum szállodában tartották, ahol 4. lett, Kruppa Judit ellenben megnyerte azt. Az 1985. október 5-én rendezett fináléban azonban fordult a kocka. A Budapest Kongresszusi Központban huszonöt lány mérte össze erejét: először nagyestélyiben, később egy-, majd kétrészes fürdőruhában vonultak fel. A műsorvezető Antal Imre és Cintula voltak, a gálán fellépett az Apostol együttes, Lui és Boncz Géza.
A zsűriben ott volt többek között Nagy Richárd, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, a zsűri elnöke, Chrudinák Alajos főszerkesztő, az MTV külpolitikai főosztályvezetője, Keveházi Gábor balettművész, Sztankay István színész, érdemes művész, Ernyey Béla színművész, Várszegi Gábor, a Fotex birodalom vezetője, Mizsér Attila öttusa-világbajnok.
A díjtáadás 1985-ben:
Molnár Csilla Andrea lett tehát a győztes, a második Kruppa Judit, a harmadik díj Füstös Veronikát illette meg. A királynő egy Pierre Carden kosztümmel, egy háromnapos bécsi kirándulással, az Izsáki Állami Gazdaság ajándékcsomagjával, valamint a Centrum Áruház 50 000 forintos reklámszerződés-ajánlatával lett gazdagabb – utóbbit nem fogadta el.
A királynő indulhatott az 1986-os máltai Miss Európa versenyen, ahol a harmadik helyet szerezte meg. A lányoknak a felkészítés alatt Münchenben zsúfolt, kimerítő programjuk volt, divatfotózásokon, bemutatókon vettek részt, amiért semmit nem kaptak cserébe. A szervezők azt kérték a magyar lánytól, vigye magával a koronáját, mert minden nemzet képviselője így tesz majd. A viadalon aztán az utolsó pillanatig Molnár Csillának volt a legtöbb pontja, végül azonban a svéd Raquel Bruhnt hozták ki győztesnek, ő lett Miss Európa. Ráadásul a fejére a mi lányunk koronáját tették – senki nem vitte el ugyanis a sajátját.
A 70 ezer forint értékű ékszer később visszakerült hazánkba, de azt Molnár Csilla már nem kapta vissza.
A dokumentumfilm második része – korabeli felvételekkel:
Hogy miért ért tragikusan fiatalon véget Molnár Csilla élete? Sosem tudjuk meg. Tény, megviselték a folyamatos pletykák, kizsigerelték a verseny szervezői. Magántanuló lett a verseny megnyerését követően, tanulmányi eredményei rosszabbodtak – ez is egy váltás volt korábbi életéhez képest. Édesapjával megromlott a viszonya, folyamatosak voltak a családi veszekedések.
Hirtelen jött a népszerűség, és a szerelem is – állítólag titkos viszonyt folytatott egy 41 éves herceggel. Akkor roppant össze teljesen, amikor kiderült, nem utazhat el a világversenyre. 1986. július 10-én találtak rá szülei fonyódi lakásukban. Búcsúlevelet is hagyott – gyógyszereket vett be.
A tragédia után riportok, könyvek születtek (többek között Friderikusz Sándor is megjelentetett egyet), verseket és dalokat szereztek emlékére. Az 1986-os szépségversenyt a középdöntőknél leállították, legközelebb csak 1989-ben tartották meg újra.
HOMONYIK SÁNDOR DALA, AZ ÁLMODJ, KIRÁLYLÁNY – ITT MEGHALLGATHATÓ!
