Horgos, 2015. szeptember 16.
Migránsok a Horgos-Röszke szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. A magyar rendőrök könnygázt és vízágyút is bevetettek a határ magyar oldaláról az őket dobáló illegális bevándorlókkal szemben.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Belföld

Talicskában tolták a tetthelyre, mégis röszkei zavargó lett

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 07. 01. 14:25

A büntetőeljárás abszurditásait foglalta össze a Helsinki Bizottság.

Tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott megsértése miatt indított eljárásban most először született ítélet. Az ítélet nem jogerős. A Helsinki Bizottság összefoglalta, miért tartja az egész eljárást súlyosan Alaptörvény-ellenesnek és abszurdnak. A jogvédők emlékeztettek rá, hogy egyetlen „zavargó” sem ült a vádlottak padján.

Az ügyészség sem állította, hogy a megvádolt külföldiek dobáltak, a rendőrökre támadtak vagy hőbörögtek volna. Egyetlen bűnük, hogy tagjai voltak annak a tömegnek, amelyből korábban egyesek a rendőröket dobálták. Csakhogy a valódi tetteseket nem sikerült bíróság elé állítani.

A vádirat is csak egyetlen vádlott esetében tárgyalta, mit is csinált az ügyészség szerint. A többi kilencnél nem. A Helsinki Bizottság három ügyfele közül az egyiket

talicskában toltak a tetthelyre, mert a gerincébe fúródó bombaszilánkok miatt deréktól le van bénulva. A másik mankóval, bottal tud csak járni, őt a visszarohanó tömeg sodorta el és taposta meg. A harmadik pedig egy idős, krónikus cukorbeteg, nagyon rosszul látó asszony.

Velük szemben olyan bűncselekmények, büntető-törvénykönyvi tényállások alapján jártak el, amelyek az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint sértik a genfi menekültügyi egyezményt. Az Alkotmánybíróság a határzársértésre vonatkozó szabályokat még nem vizsgálta, noha ilyesfajta tényállások alapján háromezer embert ítéltek már el, többnyire statáriális eljárást idéző gyorsított bírósági tárgyalással.

A röszkei vádlottakat akkor tartóztatták le, amikor a horvát–magyar határról a kormány buszoztatta, vonatoztatta a menekülőket az osztrák határra. Két nappal korábban még Röszkénél is ezrek jutottak át, az egyik kapun még a zavargás napján is többtucatnyi menekülőt engedtek át a rendőrök – emlékeztettek a jogvédők. Sérelmezték azt is, hogy a menedékkérőknél korábban  addig felfüggesztették a büntetőeljárást, amíg a menekültügyi eljárásban nem dőlt el, hogy nem jogosultak-e a védelemre.

A genfi egyezmény értelmében ugyanis a kérelmező azért nem büntethető, mert szabálytalanul lépett be abba az országba, amelyiktől védelmet remél. Ehhez képest most sem az ügyészség, sem a bíróság nem találta indokoltnak a büntethetőség kizárását vagy az eljárás felfüggesztését.

A röszkei vádlottak közül egyet már oltalmazottként ismertek el, kettőnél bírósági ítélet mondta ki, számukra nem volt biztonságos Szerbia, jogosultak a menekültügyi eljárásra, okkal léptek magyar területre, mert a menekülésük közben érintett országokban nem számíthattak védelemre. A Helsinki Bizottság ügyfeleit az ítéletig „házi őrizetbe” helyezték a kiskunhalasi idegenrendészeti fogdán.

Ez a rácsokkal bekerített, rendőrök őrizte, szigorú rezsimű objektum nemhogy házi őrizetre, de hosszabb idejű fogva tartásra sem alkalmas. Ehhez képest lassan tíz hónapja tartották már itt őket. A többiek pedig előzetes letartóztatásban voltak még ennél is rosszabb körülmények között.

„Házi őrizetük” közben újságíróknak és másoknak sem engedélyezte a fogda parancsnoka a belépést, pedig házi őrizet szabályai szerint a terhelt bárkit fogadhat, akit ő akar.

Az ügyészség – merőben önkényesen – nem bizonyítékként, hanem bűnjelként kezelte a helyszíni rendőrségi videofelvételeket. Így a vádlottak és védőik csak a tárgyalás idején ismerhették meg azokat, de a bíró utóbb a tárgyaláson sem engedélyezte azok lejátszását.

A Helsinki Bizottság ügyfeleit védő ügyvéd tavaly októberi beadványát az ügyészség a nyomozás során eltávolította az iratok közül. Azt a bírósági szakaszban kellett újra benyújtani.

A beadvány az eljárás felfüggesztésére vonatkozott, tartalmazta korábban az ombudsmannak írott levelünket és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a genfi egyezményt értelmező jogi álláspontját, amely a menekültek büntethetőségének kizárásáról szól.

A jogvédők szerint az ítélet is abszurd és eltúlzott, olyan embereket büntet szabadságvesztéssel, akik nem követtek el bűncselekményt, jóhiszeműen (vagy tévedésben) jártak el. Mindannyian büntetlen előéletűek. A kiutasításuk azt is megakadályozza, hogy legálisan más európai országba adhassanak be menedékkérelmet. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei fellebbeztek. A házi őrizet idegenrendészeti fogdán történő végrehajtása miatt a strasbourgi bírósághoz fordulnak.

 

 

 

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Eger, 2017. május 25.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára (k), Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott, Eger és térsége országgyűlési képviselője (b) és Dányi Gábor Zoltán európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár (j) a fejlesztéspolitikai egyeztetésen az egri városházán 2017. május 25-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.