Figyelmeztető jel az emberiségnek az, ami most Indiában történik

Magyarországról nézve szinte felfoghatatlan, hogy 40-50 Celsius-fokot mutasson a hőmérő, az elmúlt időszakban viszont ez vált valósággá India egyes területein. A forróság napok óta nem enyhül, és az elkövetkező időszak is igen melegnek ígérkezik.

A teljes városi régióját tekintve mintegy 30 milliós Delhiben múlt héten még 52,9 Celsius-fokos értéket is mértek, amit ha sikerül hitelesíteni, nemcsak városi, hanem országos rekord is lesz. A korábbi, 49,2 Celsius-fokos delhi csúcsot 2022-ben dokumentálták, az országos rekordot pedig a 2016-os 51 Celsius-fok jelenti, amelyet a Thár-sivatag szélén regisztráltak.

Elképzelhető, hogy ezúttal mérési hibáról volt szó, de az sem kizárható, hogy az érintett városrészen, Mungespurban a helyi adottságok különösen kedveznek a forróságnak. A rekordtól függetlenül a hőmérsékleti értékek így is egészen extrémek, a mungespuri állomáson kívül a maximumok 45,2 és 49,1 Celsius-fok között alakultak a fővárost, Újdelhit is magába foglaló metropoliszban.

Az extrém hőhullám egy tág területre, India északi és középső részére csapott le, május végén 37 városban regisztráltak 45 Celsius-fok feletti forróságot – írja a BBC. Egyes települések komoly vízhiánnyal is küzdenek, Delhiben bizonyos területeken már leállították az ellátást, és bírságot szabnak ki azokra, akiket vízpazarláson, például slagos autómosáson kapnak. Az ellenőrzést 200 csapat végzi városszerte.

A hőség a szervezet számára szinte elviselhetetlen, ilyen melegben gyakorlatilag képtelenség a szabadban tartózkodni, a munka sok esetben ellehetetlenül, az alvásminőség eés alvásidő leromlik, és még az étvágy is lecsökken.

Az Al Jazeera szerint közegészségügyi krízis van kibontakozóban.

A térség lakói klímaberendezésekkel, ventillátorokkal, hűtőkkel próbálnak megbirkózni a kínzó forrósággal, emiatt május 29-én a 33 milliós Delhiben 8302 megawattal csúcsot döntött az áramigény – számol be az AFP. Összehasonlításképp: a magyarországi napi hálózati terhelési rekord, amelyet 2024 januárjában jegyeztek, 7441 megawatt, ami azért megmutatja, hogy egy fejlett régióban mennyivel nagyobb az egy főre jutó energiafogyasztás.

Hatalmas megterhelés a szervezetnek

A helyzet életveszélyes, sok területen vörös riasztás van igényben, ami azt jelenti, hogy hőbetegség, hőguta fenyeget. A hatóságok délelőtt 11 és délután 3 között nem is javasolják a szabadban tartózkodást, az építkezéseken kötelező szüneteket és vízosztást rendeltek el, emellett a buszmegállókban is igyekeznek vizet biztosítani.

A Reuters szerint csak május 31-én legalább 33 ember, köztük 19, az országos választáson szolgálatot teljesítő tisztviselő vesztette életét Bihár, Uttar Prades és Orisza államokban. Az országban április 19. és június 1. között, hét lépésben rendezték meg a világ legnagyobb választását. A voksolásokon dolgozóknak gyakran egész nap van feladatuk, sokszor pedig a szabadban kell dolgozniuk, ezért a hőhullám alatt különösen veszélyeztetettek. A halálesetek száma június elejére tovább nőtt, miközben tízezrek kerültek kórházba a meleg miatt.

Dr. Csandrakant Laharija delhi háziorvos a BBC-nek arról beszélt, hogy a magas hőmérséklet rosszabbul érinti az alapbetegségekkel küzdő időseket, valamint az építkezéseken dolgozó legszegényebbeket és bevándorlókat. A forróság azonban senkit sem kímél, Bihárban, Seikhpura városában több helyen diákokat szállítottak kórházba.

Az egészségügyi intézmények rendkívül leterheltek és nincsenek igazán felkészülve, a szakértők gyors közbeavatkozással, hűtéssel és hidratálással igyekeznek segíteni az érintetteknek. Súlyos hőstressz esetén a halálozási arány 60-80 százalékos.

Ha az ember kiszárad, az extrém hőhatás következtében besűrűsödik a vére, a szervei pedig leállnak, ami órákon belül halálhoz vezet, a köznyelv ezt nevezi »hőgutának«

– mondta az AFP-nek Vidhja Venugopal, a csennai Sri Ram Felsőoktatási és Kutatási Intézet igazgatója.

Kitart a hőség

Mrutjundzsaj Mohapatra, az Indiai Meteorológiai Hivatal igazgatója arra számít, hogy a napi maximumok valószínűleg júniusban is a normál érték felett maradnak. Június elejére a hőhullám nem csillapodott számottevően.

India éghajlata igen összetett, az állami meteorológiai hivatal beosztása szerint a nyár hagyományosan márciustól májusig tart, majd jön a június és szeptember közötti monszunszezon – mindkét évszak igen forró. A szakemberek úgy vélik, hogy idén hosszabb és intenzívebb hőhullámok várhatók, csak májusban Radzsasztán és Gudzsarát államokban 9-12 kánikulás nap volt, melyek során 45-50 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet.

Kelet-Indiában nemrégiben még a Remal ciklon okozott súlyos pusztítást, Asszamban május 28. óta 14 ember vesztette életét az áradások miatt, de a trópusi vihar Bangladesre is lecsapott, ahol több tucat ember alt meg. Az Indiai Meteorológiai Hivatalnál arra számítanak, hogy az idei monszunszezon nagyon szélsőséges lesz.

Liz Hanna, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatárs a The Conversation felületén arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi indiai hőhullámok alatt korábban ezrek haltak meg, és elképzelhető, hogy a mostani forróság végén az áldozatok száma jelentősen megugrik. Az indiai kormány pontos számokat egyelőre nem tett közzé.

A radzsisztáni legfelsőbb bíróság a közelmúltban arra a megállapításra jutott, hogy a hatóságok nem tettek eleget a lakosság védelme érdekében, idén májusban pedig már százak haltak meg a melegben. A bíróság az érintett családok kompenzációjára szólította fel az állami kormányt.

Az elmúlt időszakban egyébként Ázsia más régióit, Mexikót, illetve a Száhel-övezetet is hasonló hőhullám sújtotta. Mint Hanna kiemelte: a klímakutatók régóta figyelmeztetnek a hasonló helyzetekre, félő, hogy a globális felmelegedés a vártnál gyorsabb ütemben zajlik.

Sérülékeny területek

Azt, hogy egy-egy szélsőséges időjárási eseményhez mennyiben járult hozzá az éghajlati átalakulás – és ezáltal az emberi tevékenység –, nem egyszerű megállapítani. A kutatók sokszor csak évekkel később tudják alaposabban megérteni az okokat.

Az mindenesetre biztos, hogy a klímaváltozás a nagy képet nézve növeli az extrém időjárási jelenségek, így a hőhullámok gyakoriságát és intenzitását. Indiában a hőség nem ismeretlen, a szakemberek viszont úgy vélik, hogy a globális felmelegedés hatására a veszély súlyosbodott, a jövőben pedig egyre nagyobb lesz.

Kijelenthető továbbá, hogy az indiai forrósághoz a helyi infrastruktúra is hozzájárult. A térségben számos rendkívül sűrűn beépített, kevés zöldterülettel bíró, járművekkel túlterhelt, többmilliós város fekszik.

A városok sérülékenyebbek az urbanizáció és az éghajlatváltozás egymást erősítő hatásai miatt

– nyilatkozta az AFP-nek Aarti Khosla, a Climate Trends elemző- és tanácsadócég kutatási igazgatója. Mint kiemelte, a jövőben kibocsátásunk hatásai miatt több forró napra, hosszabb szárazságokra és kevesebb esős napra számíthatunk.

A szakértő úgy véli, napjainkban már a hőhullámok jelentik a legnagyobb fenyegetést az indiaiak jólétére. A kutató elmondta: a közelmúltban tapasztalt hőmérsékleti értékek azt bizonyítják, hogy immár a térség lakhatósága került veszélybe.

Az éjszakák is elviselhetetlenek

Azt, hogy India hosszú távon egyre forróbbá válik, számos vizsgálat igazolja.  Egy, az Újdelhi Tudományos és Környezetvédelmi Központ által idén májusban publikált jelentés alapján az ország városai napjainkban éjszakánként már nem hűlnek le úgy, mint a 2001 és 2010 közötti időszakban. Akkoriban alkonyat után átlagosan 2 Celsius-fokkal jobban lecsökkent a hőmérséklet, mint manapság.

Ez azt jelenti, hogy sok esetben már az éjszaka sem hoz enyhülést a városok lakói számára. Ez újabb, szintén igen komoly egészségi fenyegetést jelent: a melegben az emberi szervezet nem képes regenerálódni, pihenni, ami növeli a testet érő stresszhatást.

Egyes kutatók szerint a klímaváltozásnak a mostani hőhullámhoz is köze van: ha nem is okozója a forróságnak, valószínűleg felerősíti azt. India a világ legnépesebb országa, egyben a harmadik legnagyobb kibocsátója, így nagyban hozzájárul a felmelegedéshez.

A kormány elvileg 2070-re, 20 évvel a Nyugat után akarja elérni a nettó zéró emissziót, a hasonló időjárási események azonban azt bizonyítják, hogy az ütemezés nem elég ambiciózus, ennél sokkal gyorsabb cselekvésre lenne szükség.

Narendra Modi – aki idén harmadik miniszterelnöki ciklusáért indult – ugyanakkor továbbra is úgy látja, hogy a fosszilis energiahordozók meghatározó szerepet játszanak India növekvő energiaigényének kielégítésében, illetve milliók szegénységből való kiemelésében.

Figyelmeztető jel

Kutatók szerint az indiai hőhullám a világ más országai számára figyelmeztető jel lehet.

Pontosan azt látjuk Indiában, ami a tudósok szerint bekövetkezik, ha nem hagyunk fel a bolygó felmelegítésével

– mondta Friederike Otto, az Imperial College London klimatológusa az AFP-nek.

Hanna szerint eljött az ideje, hogy más, meleg éghajlatú országok is fokozzák a hőhullámokra való felkészültséget. Nemcsak a döntéshozók és a hatóságok, hanem a lakosság bevonására is szükség lehet.

„A klímatudomány, a modellezés és az emberi fiziológia összetett, de az, hogy hogyan kell reagálnunk, egyszerű. Mindenkinek ismernie kell a hőstressz jeleit és tüneteit, az elsősegélynyújtást, illetve tudnia kell azt, hogy mikor kell mentőt hívni. Ez vonatkozik az iskoláskorú gyermekekre is, akik elsőként találkozhatnak a bajba jutott szülővel” – írta cikkében.

Mint kiemelte: az emberi tűrőképesség határait meghaladó hőség már nem a távoli, disztópikus jövő, hanem napjaink problémája.

Kapcsolódó

Elárasztotta a víz a világ egyik legmodernebb városát

Az Egyesült Arab Emirátusok a világ legszárazabb országai közé tartozik: a hegyi régiók csapadékosabbak, ám az emírségek nagy részén az eső ritkaság