Különböző ideológiák mentén, de a XIX. század elején sokan gondolták úgy, hogy az afroamerikaiakat jobb lenne eltávolítani az Egyesült Államokból. Egyesek szerint soha nem fognak tudni beilleszkedni a fehérek uralta társadalomba, ezért jobb lenne mihamarabb „megszabadulni” tőlük. A déli rabszolgatulajdonosok attól tartottak, hogy a szabad feketék potenciálisan rabszolgafelkelések felbujtói lehetnek, így számuk növekedése számukra nem volt kívánatos – írja a Múlt-kor.hu.
Az érem másik oldalán pedig humanitárius okból vélték úgy, hogy mivel soha nem fognak a fehérekkel egyenlő jogokat birtokolni, olyan államot kell létrehozni, ahol az afroamerikaiak szabadon élhetnek. Megoldásként pedig azt találták, hogy
A különböző megoldásokat hirdető csoportok végül 1816-ban megalakították az Amerikai Kolonizációs Társaságot, és hozzákezdtek a kivándorlás megszervezésének. Az első emigránsok Libéria partjainál alapították első szálláshelyeiket egy 58 kilométer hosszú szakaszon. Az első évtizedek keserves nyomorúságban teltek. A 4571 telepesből, akik az 1820-as években érkeztek Afrikába 1843-ra mindössze 1819 személy élte túl a nélkülözéseket és a járványokat, ráadásul a helyi őslakosokkal is meg kellett küzdeniük a föld birtoklásáért.
Mégis sikerrel jártak, a bevándorlók 1838-ban megalapították a Libériai Nemzetközösséget, 1847-ben pedig kikiáltották Libéria függetlenségét.
