Szakértők egy csoportja a villenai kincs két leletét vetette elemzés alá – írja a Heritage Daily. Az eredmények alapján az érintett tárgyakat földön kívüli anyag, meteorikus vas felhasználásával kovácsolták.
A villenai kincs az Ibériai-félsziget egyik legfontosabb bronzkori kincslelete, amelyet 1963-ban tártak fel a spanyolországi Villenában. A 3300-3000 éves leletegyüttes aranyból, ezüstből, vasból és borostyánból készült edényekből, karkötőkből és más tárgyakból áll.
A vasolvasztás elterjedése előtt a vasat rendkívül értékes fémnek tartották. A bronzkorban az egyetlen forrást meteoritok jelentették, az anyag felhasználásával ékszereket, szerszámokat és fegyvereket hoztak létre, az egyik legismertebb példa Tutanhamon fáraó földön kívüli tőre.
A meteoritokból származó vas általában vas-nikkelből áll, változó nikkel-összetétellel, amely jellemzően nagyobb, mint 5 tömegszázalék.
Mindkét leletben egyértelműen vas és nikkel nyomaira bukkantak, a tömegspektrometriás vizsgálat pedig megerősítette a földön kívüli eredetet. A kutatók szerint a karkötő és a félgömb jelentik a legkorábbi, meteoritvas felhasználásával létrehozott leleteket az Ibériai-félszigeten.
