Alvajárás közben a nők a férfiaknál kétszer gyakrabban végeznek kockázatos és összetett feladatokat, melyek sérüléshez vezethetnek – írja az MTI a Semmelweis Egyetem új vizsgálata alapján, amelynek során a paraszomniák jellemzőit vizsgálták a kutatók.
A Semmelweis Egyetem kutatói a különböző generációknál, illetve a férfiaknál és a nőknél is figyelték a jelenséget. A vizsgálat során több száz YouTube-videót elemeztek, amelyet követően arra jutottak, hogy az idősekre sokkal kevésbé volt jellemző az alvajárás a fiatalabb felnőttekhez és a gyermekekhez képest.
A kiskorúakkal és idősebbekkel szemben a felnőttek jóval gyakrabban végeztek összetett tevékenységet alvajárás közben, például elektromos vagy konyhai eszközöket használtak, mely akár sérüléshez is vezethet. Az ilyen komplex viselkedés a nőknél több mint kétszer annyiszor fordult elő, mint a férfiaknál.
Nem mindegy, milyen alvászavarral van dolgunk
A paraszomniáknak két nagy típusát különböztetik meg. Az úgynevezett NREM (non-rapid eye movement) jelenségek az alvási ciklus mélyalvási szakaszában jelentkeznek: jellemző tünetei a felülés, az ágyból való kikelés és járkálás. Az érintett agyának egy része mélyen alszik, míg egy másik agyterület ébren van. Ez a gyerekeknél jóval gyakrabban fordul elő, mint a felnőtteknél.
A paraszomniák másik típusa (REM – rapid eye movement – magatartászavar) az alvás úgynevezett gyors szemmozgásos vagy álom-szakaszában jelentkezik. Ebben az esetben hiányzik a REM alvásra jellemző bénultság, így az érintettek megvalósíthatják, amit álmodnak. Menekülhetnek vagy éppen támadhatnak az álom tartalmától függően, ezzel pedig sérüléseket okozhatnak másoknak, és saját maguknak.
A vizsgálatban az idős férfiaknál 40-szer gyakoribb volt ez a magatartás, mint a fiatalabbaknál, és 70-szer gyakrabban hajtottak végre bonyolult kéz-, vagy karmozgásokat az ágyban.
Érdekes az is, hogy a REM magatartászavar az idősebb férfiaknál gyakoribb, a középkorú nőknél pedig feltűnően magas a kockázatos tevékenységek aránya. Ezek magyarázata további kutatásokat igényel
– mondta Szűcs Anna, a Magatartástudományi Intézet neurológus-pszichiátere.
A kutatók szerint az alvászavarok kezelésében a melatonin, benzodiazepinek és antiepileptikus tabletták segíthetnek, de első lépés a helyes alváshigiéné betartása: azonos időben kelni és nyugovóra térni, illetve eleget aludni, mivel az alváshiány kiválthatja, és súlyosbíthatja a tüneteket. A stressz és szorongás elkerülésével az alvás minősége is javulhat, írták a közleményben.
