IX. Károly francia király 1572. augusztus 23-án, késő éjszaka véres hajtóvadászatot indított a a Párizsban összegyűlt hugenottáknak nevezett reformátusok ellen. A Szent Bertalan-éji mészárlás néven elhíresült eset a későbbi napokban kiterjedt az ország számos tartományára, és becslések szerint több mint 10 000 áldozatot követelt – írja a Rubicon.
Francia vallási háborúk
A protestantizmus a 16. század közepén jelent meg Franciaországban, képviselői, a hugenották főleg Kálvin János tanításait követték. A francia reformátusokat azonban eretnekeknek bélyegezték, üldözték és máglyán égették el őket. A véres mészárlások idővel aztán polgárháborúhoz vezetett, amely lángba borította egész Franciaországot.
1570-ben, a hugenották jogait biztosító saint-germaini szerződés megkötése után végre úgy tűnt, véget érhez a háborúskodás, de a békeállapot végül csupán két évig tartott. 1572 augusztus 22-én a katolikus Guise Henrik herceg egyik embere merényletet követett el a protestánsokat támogató Gaspard de Coligny marsall ellen, ezután a hugenották felháborodottan követelték IX. Károlytól a bűnösök felelősségre vonását.
Kezdetét veszi a mészárlás
A mindössze 12 éves királyt bizalmasai azonban meggyőzték arról, hogy a hugenották lázadásra készülnek, és hatalmát csak úgy tarthatja meg, ha támadást indít ellenük.
A mészárlás harmadik napján, augusztus 26-án aztán Károly végre a nyilvánosság elé állt, és követelte a vérontás beszüntetését, szavainak azonban vajmi kevés hatása volt. Párizs mellett hamarosan Rouenben, Reimsben, Lyonban és Bordeauxban is hasonló szörnyűségek történtek, az áldozatok száma pedig elérte a 10 000 főt.
A polgárháború ezzel egy újabb, minden korábbinál embertelenebb szakaszába lépett.
