Százezer ember halt meg pár másodperc alatt 1556-ban

Az elmúlt években úgy néz ki, ismét a járványok és háborúk korába léptünk, amely események időszakosan felbukkanva tizedelik a Föld népességét. Amikor az emberiség történetének legnagyobb tömegtragédiáira gondolunk, sokaknak a világháborúk jutnak eszébe, ám történelmi kutatások szerint a leghalálosabb nap valójában egy természeti katasztrófa eredménye volt – írja a ScienceAlert.

1556. január 23-án reggel hatalmas földrengés rázta meg Kína Shaanhszi tartományát, amelyet akkoriban a kínai civilizáció bölcsőjének tekintettek.

A mozgás csupán néhány másodpercig tartott, de a becslések szerint 100 ezer ember halálát okozta közvetlenül, az ezt követő földcsuszamlások, tűzvészek, népvándorlások és éhínségek következtében pedig összesen 830 ezer ember vesztette életét.

Természetesen ez közel sem olyan magas, mint az olyan nagy események, mint az első világháború vagy a második világháború, vagy akár a világjárványok, éhínségek vagy árvizek összesített halálos áldozata. Azonban ha csupán egyetlen nap pusztítását vesszük figyelembe, a shaanhszi földrengést széles körben a legsúlyosabbnak tartják, amelyről tudunk.

A földmozgást mindössze 8,0 és 8,3 közötti erősségűnek tartják, sokkal erősebb földrengések voltak ezt megelőzően és ezt követően is. Azonban a terület akkori városszerkezete miatt aránytalanul nagy pusztítást okozott a környező városokban, Huaxianban, Weinanban és Huayinban.

Egyes feljegyzések szerint volt, ahol 18 méternél is mélyebb hasadékok nyíltak a földbe, melyek következtében minden egyes épület összedőlt, az epicentrum közelében lévő lakosság mintegy 60 százaléka pedig meghalt.

Egy lefordított idézet az tartomány régóta jegyzett évkönyveiből ezt írta az eseményről:

Egyes helyeken a föld hirtelen megemelkedett, és új hegyeket alakultak ki, vagy hirtelen lesüllyedtek, és völgyekké alakultak. Másutt egy pillanat alatt patakok törtek elő a megtört talajból. Kunyhók, komplett kormányzati épületek, templomok és városfalak omlottak össze hirtelen.