Tudomány

Ősi szentélyre bukkantak Hollandiában

Westersoe / Getty Images
Westersoe / Getty Images

Egy 4000 éves, szoláris naptárként funkcionáló szentély maradványait fedezték fel Hollandiában – írja az IFLScience. A méretes, négy futballpályányi, temetőként is funkcionáló helyszínt úgy alakították ki, hogy a téli és a nyári napfordulókor a naphoz igazodjon fő sírhalma.

A lelőhelyet Tiel közelében, egy épülő ipari parknál találták meg. A környéken 2016 óta folytatnak ásatásokat.

Az ősi szentély facölöpökből és három mesterséges dombból áll, amelyekbe emberi maradványokat helyeztek.

A halmokban 800 év alatt mintegy 80 személyt temettek el, további 20-at pedig a dombokon kívül. A legnagyobb sírhalom 20 méter átmérőjű, és egyfajta szoláris naptárként működhetett, a nap a dombnál kialakított járatokba világított be.

A lelőhelyen a kutatók számos felajánlásra bukkantak, többek között állati csontokra és egy bronzból készült lándzsahegyre. Egyes kutatók szerint több ezer évvel ezelőtt sok nyugat- és észak-európai kultúra számára kiemelt fontosságú lett a napkultusz, a Stonehenge is erről árulkodik.

A hollandiai lelőhelyen a kőkori és bronzkori leletek mellett későbbi, vaskori, római kori és középkori maradványok is előkerültek. Az egyik legérdekesebb tárgy egy üveggyöngy, amely az elemzés alapján 4000 kilométerről, a mai Irak területéről származik. Úgy tűnik, a környék 4000 évvel ezelőtti lakói valamilyen módon kapcsolatban álltak Mezopotámiával.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik