Wikipedia
Tudomány

Két hétig pusztítottak a vandálok Rómában

Geiserich 428-ban szerezte meg a vandálok feletti uralmat, törzse egyike volt azon germán népeknek, melyek a népvándorlás viharai során a homályba vesző északi és keleti pusztákról a Kárpát-medencében, majd Nyugat-Európában ütöttek szállást. Geiserich a 380-as évek végén a Balaton környékén született, a hatalmat Hispánia területén szerezte meg, 429-ben pedig már a mai Tunézia területén alapított királyságot – írja a Rubicon.hu.

Megígérte, hogy irgalmas lesz

A germánok a következő évtizedben sorra uralmuk alá hajtottak a gazdag africai városokat, majd Karthágóban hatalmas flottát építettek, mellyel később meghódították a Földközi-tenger szigeteit, és rendszeresen sarcolta a Mediterráneum partvidékét. A kalóz módra fosztogató vandál király pedig hamarosan Rómára is szemet vetett.

Valentinianus császárnak még házasság útján sikerült elhárítania a barbár veszélyt, ám 455 márciusában merénylet áldozatául esett: Petronius Maximus meggyilkoltatta a császárt, és ő maga ült a birodalom trónjára. Geiserich úgy vélte, a trónváltással véget ért a béke, így seregével partra szállt az Örök Város mellett. Maximus menekülőre fogta volna, ám a gyávaságán megbotránkozó rómaiak végül agyonverték, így a város császár nélkül állt a barbárokkal szemben.

A polgárok nevében aztán I. Leó pápa kereste fel Geiserichet, és megígértette vele, hogy miután megnyitják előtte a kapukat, irgalmas lesz Róma népével.

Vandál pusztítás

A vandál király természetesen mindent megígért a pápának, ám miután 455. június 2-án a vandálok beözönlöttek a városba, két héten keresztül dúltak és fosztogattak. Számos polgárt kardélre hánytak, túszokat szedtek, miközben kirabolták a palotákat, szentélyeket, és leromboltak a város legdíszesebb épületeit.

Az általuk végrehajtott példa nélküli pusztítás eredményeként vált a vandál név a kegyetlen és értelmetlen rombolás szinonimájává. A vandál pusztítás mértéke a történészek között máig vita tárgyát képezi, de az kétségbevonhatatlan tény, hogy második kifosztása után – az első Alarik vizigót király nevéhez köthető 410-ben – az antik Róma soha nem találta már meg régi önmagát.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!