A spanyolországi Guernica városát 86 éve, 1937. április 26-án rombolta földig a németek légitámadása. A tragikus esemény az 1936-ban kirobbant spanyol polgárháború alatt történt, amelyben a németek és olaszok által támogatott, Francisco Franco y Bahamonde tábornok vezette nacionalisták harcoltak a Szovjetunió segítette demokratikus köztársaságiak ellen – írja a Múlt-kor.
A világháború főpróbája
A spanyol polgárháború a második világháború főpróbájának is tekinthető, ugyanis a német hadsereg itt gyakoroltatta pilótaállományát, kísérletezte ki a zuhanóbombázás rendszerét és tesztelte számos fegyverét és járművét, amelyeket később a világháborúban bevetett.
Guernica, amely évszázadok óta a baszk kultúra központja stratégiai jelentőséggel rendelkezett, határában két hadiüzem is működött. A szörnyű bombázás azonban nem emiatt érte a várost, hivatalos célja a Bilbao felé előnyomuló nacionalista erők támogatása, a közeli Oca folyón átvezető híd lerombolása volt. Az akcióban huszonnégy bombázógép vett részt, közülük hármat olasz pilóták vezettek.
A város kétharmada elpusztult
A támadás során a németek nemcsak bombákat dobtak le, hanem géppuskatűzzel árasztották el a városból kivezető utakat is. A légitámadásban az épületek tíz százaléka semmisült meg, de az erős szél következtében a tűz átterjedt a zömmel faszerkezetű többi házra is.
Az áldozatok számáról a vita ma is tart, a város anyakönyvébe 126 halott nevét jegyezték fel, de a valós szám 400-500 lehet. A köztársasági kormány felkérésére a tragédiáról Pablo Picasso festményt készített, fekete, fehér és szürke tónusú hatalmas tabló csonka emberi- és állattestek, gyilkos fegyverek nyugtalan kavalkádjában mutatja be a háború szenvedéseit, és csupán egy égő villanykörte és egy gyertya fénye jelenti a remény sugarát.
A Guernica elleni támadást a történelem első terrorbombázásaként tartják számon, amelyet a második világháborúban számos hasonló követett. Guernica jelkép lett, az értelmetlen és embertelen agresszió, a szenvedés és a pusztítás szimbóluma. A német parlament 1997-ben, a bombázás hatvanadik évfordulóján határozatban ítélte el a támadást, bocsánatot kérve az áldozatoktól.
