Egy friss tanulmány alapján az egykori afrikai Benini Királyságból származó, benini bronzokként emlegetett műkincsgyűjtemény számos darabja olyan sárgarézből készült, amelyet több ezer kilométerrel arrébb bányásztak ki – írja az MTI. Az alapanyagok a mai németország területén fekvő Rajna-vidékről, a Köln és Aachen közöti területről származnak.
A benini bronzok több ezer tárgyból állnak, a leletek az egykori Benini Királyságban, a mai nigériai Edo államban található királyi palotából kerültek elő.
A kutatók most megállapították, hogy a felbecsülhetetlen értékű műalkotások számos darabja a Németország nyugati részéből származó sárgaréz manillák (karkötők) beolvasztásával készült. A manillákat a 15. századtól kezdve egész Nyugat-Afrikában fizetőeszközként használták, például a rabszolgákért fizettek velük. Sok ilyen karkötőt találtak olyan elsüllyedt hajóroncsokon, amelyeken rabszolgákat szállítottak.
A kutatók az Atlanti-óceán mélyén talált öt hajóroncsról előkerült 67 manillát vizsgáltak meg. Mint kiderült, a tárgyak a 16-19. században készültek. A Tobias Skowronek, a Technische Hochschule Georg Agricola munkatársa által vezetett csapat a manillák ólomizotópjainak vizsgálata alapján állapította meg, hogy Németországból származott az anyaguk.
A benini bronzok az elnevezésük ellenére többségükben sárgarézből állnak. Anyaguk főként rezet és cinket, továbbá kisebb mennyiségben ólmot, ónt és más elemeket tartalmaz.
A kutatók azzal már tisztában voltak, hogy a bronzokhoz a manillák anyagát használták fel, de az csak most igazolódott, hogy a karkötők nagy része a Köln környékén bányászott sárgarézből jött létre.
