Tudomány

Ilyen apokalipszist jósoltak az ókori görögök

Kirill Rudenko / Getty Images
Kirill Rudenko / Getty Images

A jelenkorban a legtöbben a klímaváltozást, atomháborút vagy éppen a mesterséges intelligencia hatalomátvételét neveznék meg, mint a világvége lehetséges kiváltó okait. Az apokalipszisről fantáziálna azonban nem modern találmány: a vikingek a Ragnarök eljövetelében hittek és az ókori görögöknek is voltak ezzel kapcsolatos elképzeléseik – derül ki az IFLScience cikkéből.

Számos görög filozófus úgy tartotta, a világot a pusztulás és az újjáépülés folyamatos ciklusa jellemzi ezt nevezik ekpürózisnak, vagyis világégésnek. Platón leírása szerint az ekpürózis 36 000 évente következik be, ekkor a teljes kozmosz elpusztul, mielőtt a körforgás előről kezdődne.

Hésziodosz görög költő azonban leírt egy olyan szcenáriót is, amelyben az emberiség végérvényesen elpusztul.

Munkák és napok című költeményében az emberiség történelmét öt korszakra osztotta:

  • Aranykor: az emberek az istenekhez hasonlóan gondtalanul, szenvedés és mindennapi munka nélkül éltek; békésen, öregedés nélkül haltak meg.
  • Ezüstkor: a világot az aranykorinál sokkal alantasabb emberek népesítették be.
  • Rézkor: hatalmas fizikai erővel rendelkező és rendkívül gonosz emberek ideje, akik állandó háborúskodásban önmagukat pusztították el.
  • Hősök kora: nemes emberek és félistenek kora, akik szintén háborúkban pusztították el magukat; ezek egyike a trójai háború
  • Vaskor: Hésziodosz és a hétköznapi emberek kora, nem kínál mást, mint szenvedést, igazságtalanságot, a jóindulat általános hiányát, öregedést és halált.

A költő leírása szerint a vaskori embereket romlottságuk miatt Zeusz végleg el fogja törölni a Föld színéről, ezzel bekövetkezik a világvége.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik