Egy új tanulmány alapján a nevetőgáz lehet az idegen élet jelenlétének egyik nyoma – írja a Riverside-i Kaliforniai Egyetem oldala. A kutatók eddig is ismertek olyan anyagokat, amelyek egy bolygó légkörében a helyi létformákra utalhatnak. Ezeket bioszignatúráknak nevezik, az érintett anyagok többnyire olyan gázok, amelyek a mai Földön nagy mennyiségben lelhetőek fel.
Eddie Schwieterman, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint az oxigén és a metán gyakran merül fel bioszignatúraként. „Kevesebb kutató vette figyelembe komolyan a dinitrogén-oxidot, mi pedig úgy gondoljuk, hogy ez hiba” – tette hozzá.
A csapat azt vizsgálta, hogy egy Föld-szerű ebolygón az élőlények mennyi dinitrogén-oxidot, azaz nevetőgázt állíthatnak elő. Ezt követően egy szimulációban különféle csillagok mellé tették a bolygót, és felmérték, hogy egy, a James Webb űrtávcsőhöz hasonló űreszköz mennyi gázt tudna detektálni.
A TRAPPIST-1 csillagászati szempontból igen közel van, ráadásul hét Föld-szerű égitestet is tartalmaz.
Az élőlények többféleképpen is előállíthatnak dinitrogén-oxidot. A mikroorganizmusok például folyamatosan termelik az anyagot más nitrogénvegyületek átalakításával, megfelelő körülmények között pedig a vegyület gáz formájában az atmoszférába áramlik.
Érdemes hozzátenni, hogy az anyag egyéb módon, így villámlások következtében is létrejöhet. A villámlással azonban nitrogén-dioxid is keletkezik, ezen vegyület jelenléte tehát nem biológiai eredetről árulkodhat.
Schwieterman szerint következtetéseik nem veszik figyelembe azokat a földi periódusokat, amikor az óceáni körülmények nagyobb mennyiségben tehették lehetővé a biológiai eredetű nevetőgáz felszabadulását. Mint hozzátette, sok gyakori csillag, így a K és az M típusú törpék a Napnál kevésbé hatékonyan bontják le a molekulát. Ez a két tényező jelentősen növelheti a bioszignatúra gáz kimutatásának lehetőségét. A szakértők azt javasolják, hogy a kutatók a jövőben a dinitrogén-oxidot is keressék a Föld-szerű égitesteken, ha idegen életre akarnak bukkanni.
