Egy korai emberfaj 1,8 millió éves fogát találták meg egy georgiai (grúziai) ásatáson – írja az MTI. A régészek úgy vélik: a felfedezés igazolja, hogy a régió az egyik legkorábbi otthona volt Európában az ősi emberi közösségeknek.
A felfedezésről kiadott közlemény alapján az ásatás a fővárostól, Tbiliszitől száz kilométerre délnyugatra fekvő Orozmaninál folyt. A terület a dmaniszi régészeti helyszín közelében található, ahol két évtizeddel ezelőtt 1,8 millió éves emberi koponyákra bukkantak. Afrikán kívül a dmaniszi leletek voltak a legrégebbi ilyen jellegű emberi maradványok, amelyek valaha előkerültek. A felfedezés megváltoztatta a korai emberi evolúcióról és migrációról kialakult tudományos álláspontot.
Giorgi Bidzinasvili, az ásatás vezetője szerint a fog a Dmaniszinál feltárt két, csaknem ép, 1,8 millió éves megkövesedett koponya, Zezva és Mzia egyik rokonának maradványa lehet.
Az ásatásban részt vevő, a fogat megtaláló Jack Peart brit régészhallgató úgy véli, a felfedezés Georgia és az Afrikát 1,8 millió évvel ezelőtt elhagyó ember történetének szempontjából is óriási jelentőségű. „Ez megerősíti, hogy Georgia valóban fontos hely a paleoantropológia és általában az emberiség története szempontjából” – tette hozzá.
A világ legrégebbi Homo-fosszíliái körülbelül 2,8 millió évesek, és Afrikából származnak. A korai ember, a vadászó-gyűjtögető Homo erectus valószínűleg 2 millió évvel ezelőtt kezdte el elhagyni Afrikát. Kínában korábban már felfedeztek mintegy 2,1 millió évesre becsült ősi eszközöket, de a georgiai leletek a legősibb Afrikán kívüli emberi maradványok.
