Tudomány

A világ legősibb múmiájára bukkanhattak

Nagyjából 60 évvel ezelőtt régészek egy csoportja Dél-Portugáliában, egy 8 ezer éves temetőnél végzett ásatást, a sírokról pedig képek is készültek. Egy új vizsgálat alapján a lelőhely egyik holtteste a mumifikálás legkorábbi bizonyítéka lehet – írja a Live Science.

A Sado-völgyben 13 csontvázat tártak fel, a holttestek közül legalább egyet mumifikálhattak.

A kutatók úgy vélik, hogy ez a maradvány nagyjából ezer évvel idősebb az eddigi legkorábbi múmiáknál.

A korábbi rekordereket a chilei Atacama-sivatagban fedezték fel.

Lowell Georgia / Getty Images Illusztráció.

Rita Peyroteo-Stjerna, az Uppsalai Egyetem munkatársa szerint a mumifikálás viszonylag egyszerű a száraz környezetekben, Európa nedvesebb klímáján viszont nehéz megtalálni az eljárás nyomait. A 8 ezer éves múmiára utaló bizonyítékok a 2001-ben elhunyt protugál régész, Manuel Farinha dos Santos hagyatékából kerültek elő. A szakértő az 1960-as években több fotót is készített a Sado-völgyben.

A korábban ismeretlen felvételek alapján a kutatók rekonstruálni tudták a lelőhelyet. A csapat megállapította, hogy az egyik holttest végtagjait a halál után megfeszítették, a csontváznál ráadásul az egyébként könnyen elmozduló, kis csontok is egyben maradtak. A szakértők a fotókból arra is következtetni tudtak, hogy a maradványok körül a föld nem mozdult el a bomlás során. Érdemes kiemelni, hogy a csontvázon a modern időkre nem maradtak lágy szövetek, a nyomok ugyanakkor a temetés előtti mumifikálásról árulkodnak.

Peyroteo-Stjerna és kollégái a képek, illetve törvényszéki antropológiai bomlási kísérletek alapján arra jutottak, hogy az érintett személy maradványait mumifikálták. A szakértők szerint a holttestet egy emelvényre kötözhették, a száradás során egyre inkább megfeszíthették, az eljárás során pedig tüzet is használhattak. Elképzelhető, hogy a mumifikálásra azért volt szükség, hogy könnyebben szállíthassák a holttestet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik