A Drake-egyenlet 60. évfordulója alkalmából a földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora – írja az MTI.
A földön kívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni.
Idén novemberben lett 60 éves az idegen élet lehetőségét leíró formula, amelyet Frank Drake amerikai csillagász alkotott meg. Mivel az elmúlt hat évtizedben gyökeresen átalakult a tudásunk arról, hogy milyen szélsőséges körülmények között képes fennmaradni az élet, ezért mindenképpen érdemes újragondolni az egyenlet feltételeit.
Stephen Mojzsis azt vizsgálta, hogy milyen számszerű következtetéseket lehet levonni bármilyen földön kívüli élet valószínűségéről. Gondolatkísérletét arra az új tudásanyagra alapozta, amelyet a biológiai létformák számára lakható környezetek sokféleségéről megtudtunk.
A földi extremofil élőlények rendkívül széles hőmérsékleti tartományban, egészen magas sótartalmú vagy szélsőséges kémhatású környezetben, erős gammasugárzás mellett is képesek életben maradni. Ezeket a kritériumokat figyelembe véve meghatározható, melyek a lakható környezetek a miénkhez hasonló kőzetbolygókon, a nagyobb kisbolygókon, a jeges holdakon és a Naprendszer számos további távoli objektumán.
A statisztikai analízis alapján a Naphoz hasonló csillagok rendelkeznek saját bolygóval, 3-ból 1 objektum körül pedig kőzetbolygó is kering, mégpedig a lakható zónában, ahol a víz folyékony állapotban is képes fennmaradni. A kutató cikkében megvizsgálja a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a kisbolygók, a gázóriások holdjai és a Neptunuszon túli objektumok esetében az élet feltételeit.
A Tejútrendszer nagyjából 100 milliárd fősorozati csillagának csak körülbelül 4 százaléka Naphoz hasonló, G színképtípusú csillag, így arra számíthatunk, hogy a Tejútrendszer geofizikai szempontból lakható térfogata meghaladja a Nap térfogatának ezerszeresét. Ha ehhez hozzávesszük az A, az F, a K és az M típusú csillagokat, a szám drámaian megnő. Stephen Mojzsis megállapította, hogy galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, igaz, nem elég fejlettek a megfigyeléshez.
A szakember a CSFK kutatóprofesszoraként egy új kezdeményezés megalapításán dolgozik Origins Research Institute néven, amely az élet keletkezésének körülményeit vizsgálja majd multidiszciplináris megközelítésben. A szakértő eddigi legnagyobb hatású publikációja 1996-ban jelent meg, ebben a biológiai aktivitás legkorábbi megjelenését ismertették. Máig alapvetőnek tekintett eredményei szerint az élet legalább 3,8 milliárd évvel ezelőtt jelent meg bolygónkon.
