Alkalmazott geometriai számításokat fedezett fel egy ausztrál matematikus egy 3700 éves agyagtáblába vésve – írja az MTI a The Guardianre hivatkozva. Az óbabiloni táblát valószínűleg a püthagoraszi számhármasokkal történő számításokra használták Püthagorasz előtt legalább ezer évvel.
Az Si.427 jelű tábla, amelyen egy mezőgazdasági terület határainak számításai szerepelnek, az időszámítás előtt 1900-1600 közötti időszakból származik. A leletet a 19. század végén fedezték fel a mai Irak területén, és az Isztambuli Régészeti Múzeumban őrizték, mielőtt Daniel Mansfield, az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa megtalálta.
Mansfield korábban kollégájával, Norman Wildbergerrel azonosított egy másik babiloni táblát, amely a világ legrégebbi és legpontosabb trigonometriai táblázata. Ez a tábla, a Plimpton 322, derékszögű háromszögeket írt le a püthagoraszi számhármasok segítségével. „Az ember nem jön rá csak úgy véletlenül a trigonometriára, általában valami gyakorlati dologhoz kötődik” – mondta Mansfield, aki a Plimpton 322 nyomán kezdett kutatni egy ugyanabból a korszakból származó másik tábla után, amely tartalmazza a püthagoraszi számhármasokat. Így jutott el az Si.427-hez.
Amikor 2017-ben a szakértők a Plimpton 322 célját kutatták, feltételezték, hogy valamilyen gyakorlati haszna volt. A számításoknak például templomok vagy paloták építésénél, csatornák kialakításánál lehetett szerepük. Mansfield szerint az újonnan megismert táblán először láthatjuk, hogy miért érdekelte a korabelieket a geometria: hogy precízen meghatározhassák földjeik határait. „Egy olyan időszakból származik, amikor a föld magántulajdonná kezdett válni, az emberek kezdtek úgy gondolni a földre, hogy »az enyém és a tiéd«, és meg akarták határozni ezek határait a jószomszédi kapcsolat kialakítása érdekében. Ez a tábla egy föld kettéosztását, új határok meghúzását mutatja meg” – nyilatkozta a szakember.
A táblán szereplő ékírás egy mocsaras részt, egy szérűt és egy közeli tornyot is tartalmazó területet ír le. Ennek egymással szembeni oldalai egyenlő hosszúságúak, ez alapján a kutatók szerint az akkori földmérők kidolgozták a merőleges vonalak létrehozásának a korábbinál pontosabb módszerét. Bár a Plimpton 322 és az Si.427 is püthagoraszi számhármasokat használ, több mint ezer évvel megelőzik Szamoszi Püthagorasz (időszámítás előtt 570 körül – 495) görög filozófust és matematikust.
