Magas a légszennyezés a kelet-európai városokban

Egy friss tanulmány szerint a 323 vizsgált város közül csak 127-ben volt megfelelő a légminőség.
Kapcsolódó cikkek

Egy friss elemzés szerint a vizsgált 323 európai város közül mindössze 127-nek volt megfelelő a levegőminősége – írja a The Guardian. Annak ellenére ilyen elkeserítők az adatok, hogy tavaly a koronavírus miatti lezárások alacsonyabb szennyezettséget eredményeztek.

A legrosszabbul a kelet-európai városok vizsgáztak, ahol még mindig szénnel termelik a legtöbb energiát. A lengyel Nowy Sącz végzett a szennyezési lista legtetején, a második helyen az olasz Cremona, majd harmadikként a horvát Slavonski Brod jelent meg.

A legtisztább levegőjű városok a svéd Umeå, a finn Tampere és a portugál Funchal lettek.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) összesen 323 európai város 2019-es és 2020-as adatait vizsgálta, amelyekből kiderült, hogy mindössze 40 százalékuk felelt csak meg a WHO által megszabott szállópor-határértékeknek. A szálló por az egyik legnagyobb forrása a légszennyezésnek, évente Európában nagyjából 400 ezer ember korai haláláért felelős.

Az EEA szerint a koronavírus miatti lezárások hatására a nitrogén-dioxid szintje csökkent, ez főként a közlekedésből származó szennyezőanyag. A PM2,5-es szálló por szintje viszont magas maradt.

A szakértők megjegyezték: a koronavírus eltűnésével kérdéses lesz, hogy a korábbi viselkedési minták megmaradnak-e, vagy változás következik be.