Egy új tanulmány alapján részben vasásványból épülnek fel a Cryptochiton stelleri nevű csigafaj fogai – írja a Live Science. A szakértők az állat fogában egy ritka anyagot, santabarbaraitet mutattak ki.
A sziklás partokon előforduló csigára megjelenése miatt gyakran hivatkoznak vándor fasírtként. A vörösesbarna, ovális testű, héjas állat akár 36 centiméter hosszúra is megnőhet.
Derk Joester, az Illinois-i Northwestern University munkatársa szerint a santabarbarait víztartalma magas, az ásvány alacsony sűrűségű és erős. Az anyag segítségével jelentősebb tömegnövekedés nélkül erősödik meg a csiga foga, ami segíti a táplálkozást a sziklákon.
A Cryptochiton stelleri a legnagyobb cserepeshéjú faj. Az állatok ezen csoportjának jellegzetességei az ovális test és a héj mellett az erős fogak, amelyek a ruganyos és puha, radulának nevezett, nyelvszerű testrészükon sorakoznak.
A szakértők különböző módszerekkel elemezték a vándor fasírt fogait. A vizsgálat felfedte, hogy az állat foggyökérre emlékeztető struktúrájában santabarbarait található.
A csapat háromdimenziós nyomtatással a fogstruktúra kémiai összetételét is rekonstruálta. A kísérlet során egy rendkívül ellenálló anyag keletkezett.
