A Magyarországon is engedélyezett vakcinák közül eddig csak a Sinopharmról nem jelent meg tudományos szaklapban olyan tanulmány, ami a harmadik klinikai fázisú kutatások eredményeit mutatta volna be, most azonban végre ezt is nyilvánosságra hozták: a JAMA hasábjain az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben készült fázis hármas kutatás köztes eredményeit jelentették meg.
A 40382 résztvevőjű kutatásban vizsgálták a Sinopharm vuhani vakcináját (WIV04 vírustörzset tartalmazó) és a hazánkban is használt pekingi oltóanyagát (HB02 vírustörzzsel készült) 2020. július 16. és 2020 december 20. között. Az átlagosan 77 napos utánkövetéssel (1-121 nap) a vuhani vakcinánál 26 alanynál alakult ki tünetes COVID, a pekinginél pedig 21 esetben figyeltek meg ilyet, a kontrollcsoportnál 95-en fertőződtek meg tünetekkel. Így
Mindkét vakcinánál megfelelő mennyiségű neutralizáló antitestet mértek a vérben, ami egybecseng a fázis 1-2-es vizsgálatok eredményeivel.
A kutatásban 18 éven felüliek vettek részt. A Sinopharm vakcinájáról korábban a WHO kevesellte az adatokat, méghozzá különösen két területen: a vakcina biztonságossága és az idősek körében tapasztalható hatékonysága esetében.
Ami az utóbbit illeti, mellékhatásokat a hazánkban is alkalmazott Sinopharm vakcina után 5623 esetben jelentettek (az oltottak 41,7 százaléka), ez azonban még nem jelent semmit, hiszen a placebocsoport 46,5 százaléka is jelentett ilyet. A leggyakoribb mellékhatások mindegyik csoportban az oltás utáni fájdalom a karban és fejfájás voltak. A legtöbb mellékhatás enyhe volt, a három csoportból összesen 201 ember jelentett súlyos mellékhatásokat. A hazai használatú Sinopharm vakcinát kapó csoport mindössze 0,4 százaléka tapasztalt ilyet. A 201 esetből mindössze kettőről sikerült megállapítani, hogy összefügghet az oltással, mindkettő alany a pekingi Sinopharm vakcinát kapta: az egyiküknél demyelinizációs gerincvelő-gyulladás, a másiknál pedig súlyos hányás alakult ki. Fontos tudni azonban, hogy az összefüggés a vakcinával még nem bizonyított, csak lehetséges.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="682" width="1024" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Ami az idősebb embereken vizsgált hatékonyságot illeti, a JAMA kutatásban a szerzők megemlítik: jelenleg főként fiatalabb, egészséges felnőtteket vizsgáltak (36 év volt az átlagéletkor), közülük is javában férfiakat (84,4%), kevés volt az idősebb korosztályból a résztvevő. Szintén nem vizsgálták a kockázati tényezőként szereplő társbetegségeket, alapbetegségeket sem. A szakértők azt is megjegyzik, hogy egyelőre nincs adat arról, hogy a két kínai vakcina mennyire hatásos az új variánsok ellen (a brit, a dél-afrikai vagy az indiai mutánssal szemben), mert a kutatás alatt ezek nem terjedtek el a vizsgált országokban. Egy 2021-es kutatást azonban megemlítenek, ahol a pekingi vakcina a brit variáns ellen igen, de a dél-afrikai mutánsnál már inkább ellenállásba ütközött.
A WHO harmadik kikötése a Sinopharmmal szemben az volt, hogy nincs adat várandós és szoptató anyák esetében sem a hatásosságról, sem a biztonságosságról. Ezt a csoportot ez a kutatás sem vizsgálta.
Összességében azonban elmondható, hogy a köztes eredmények alapján a fiatalabb korosztályok számára a Sinopharm vakcinája biztonságos és hatásos, az idősebb, alapbetegségekkel élő személyek, illetve terhes és szoptató nők esetében azonban újabb kutatásokra lesz szükség, hogy ezt biztosan meg lehessen állapítani.