A Norvég Tudományos Műszaki Egyetem filozófia és vallástudományi tanszékének professzora, Asbjørn Dyrendal szerint minden egyes ember hisz legalább egy összeesküvés-elméletben. Az eredeti elképzelés a Miami Egyetem összeesküvéselmélet-kutatójától, Joseph Uscinskitől származik, Dyrendal azonban egy kicsit finomította: az véleménye szerint nem igaz, hogy minden ember teljesen elhisz legalább egy összeesküvés-elméletet, de egy kicsit mindenki hisz valamelyikben – olvasható az Eurekalerten közzétett sajtóközleményben.
Mindenki hajlamos jobban elhinni ugyanis azokat az információkat, amelyek közelebb állnak a saját valóságérzékeléséhez. Hasonló dolog történik akkor is, ha a kedvenc focicsapatunknak szurkolunk: ez is olyan mechanizmusokat aktivál, amelyek akkor lépnek működésbe, amikor gondolataink önmagukra építenek, és megerősödött összeesküvés-elméletekké válnak.
A komolyabb konteósoknak azonban vannak olyan tulajdonságaik, amelyekről kutatások kimutatták, hogy nagy részük jelentkezik azokban, akik elhiszik a nagyobb összeesküvés-elméleteket. Ilyenek például
- alacsonyabb iskolázottságúak,
- olyan társadalmakban élnek, ahol a demokrácia kevésbé sikeres, ez ugyanis befolyásolja a hatóságokba, a kormányba vetett bizalmat,
- olyan csoportokhoz tartoznak, amelyek több befolyást szeretnének,
- szélsőségesebb politikai csoportokhoz vagy vallási csoportokhoz tartoznak,
- többször hallgatnak a megérzéseikre, ha döntést kell hozniuk,
- olyan dolgok között is látnak összefüggéseket, ahol valójában nincsenek,
- nárcisztikusabbak, paranoiásabbak másoknál,
- többször szerzik a közösségi médiából az információikat.
Utóbbi azért fontos, mert egyre inkább komoly szerepet játszik az összeesküvés-elméletek terjedésében: az emberek ugyanis a közösségi média algoritmusai miatt úgynevezett visszhangkamrában találhatják magukat, minél többször osztanak meg egy adott fajta információt, annál többször jön velük szembe hasonló. Így azt hihetik, hogy az egész közösségi média arról beszél, amiről ők, igazoltnak gondolják az elképzeléseiket, holott csak az algoritmus mutatja nekik ugyanazokat a témákat.
A szakértők szerint nagy nemi különbségek nincsenek, mindkét nem egyformán hisz a konteókban. Abban azonban lehet különbség, hogy milyen típusú elméleteket hisznek el.