Veszélyes anyag szivárog az elhagyatott bányákból

Sokkal több metán kerülhet a légkörbe a szénbányászat miatt, mint korábban gondoltuk – olvasható az Amerikai Geofizikai Unió sajtóközleményében, amelyet az Eurekalert tett közzé. Az arányok nem is elhanyagolhatók: a kutatás szerint akár 50 százalékkal több metán szabadulhat fel, mint amennyire eddig számítottunk.

A többlet metán valószínűleg két forrásból érkezik: az egyik az elhagyatott bányák, amelyekből még mindig szivárog a metán, a másik pedig a mélyebb széntelepek, amelyeknek alapvetően magas a metántartalmuk. A kutatás során kiderült, hogy a legalább 400 méteres mélységben lévő szénbányák (ezek az újabb bányák) kétszer annyi metánt „eregetnek”, mint azok, amelyek 200 méter mélyen találhatók (ezek a régebbi telepek).

A bányák ráadásul folyamatosan egyre csak mélyülnek.

Ez azért jelent komoly problémát, mert a metán huszonötször jobban melegíti a Föld klímáját, ha  a légkörbe kerül, mint a szén-dioxid. A szénbányászaton kívül a legnagyobb metánkibocsájtók a vizes élőhelyek, mezőgazdaság, valamint az olaj- és gázipari létesítmények.

A szakértők megállapították, hogy 2010-ben 103 milliárd köbméter metánkibocsátásért voltak felelősek a felszíni és a földalatti szénbányák, ehhez még 22 milliárd köbmétert adtak hozzá az elhagyatott bányák.

Ez az egyik első olyan kutatás, ami az elhagyatott szénbányák metánkibocsátását vizsgálja. A szakértők szerint ha a használaton kívüli szénbányákat vízzel árasztják el, azok hét éven belül szinte semmilyen metánt nem fognak kibocsátani, ha azonban csak elhagyják őket, és nem árasztják el, folyamatosan szivárog belőlük a metán, akár évtizedeken keresztül.

A probléma alapvetően az, hogy bár Európában és az Egyesült Államokban egyre kevesebb a szénbányászat, Ázsiában sok helyen viszont egyre növekszik.

A szénbányákból nagyon nehéz kivonni a metánt, mert a légáram csak egy nagyon kis részét adja még így is az anyag. A szakértők szerint ráadásul a kevesebb szénkitermelés nem jár kevesebb szénkibocsátással is – ezt igazolja az elhagyott bányák esete.

Fontos tehát: amellett, hogy csökkentjük a szénkitermelést, az elhagyatott bányákkal is valamit kezdeni kell, különben nem sokat segít a környezetbarát energiahordozókra való átállás a klímaváltozás egyre súlyosbodásán. A szakértők számításokat végeztek a jövőbeli metánkibocsátásra is, és nem hoztak örömteli számokat: ha minden így marad, az elhagyatott bányákból nyolcszor annyi, az aktív bányákból pedig négyszer annyi metán kerül majd a légkörbe az évszázad végére a mostani mennyiséghez képest. A kutatók figyelmeztetnek: az, hogy abbahagyjuk a szénkitermelést, még nem jelenti azt, hogy a szénbányák metánkibocsátása mágikusan abbamarad.