Tudomány

Magyar kutatók vizsgálták a törpemalacokat

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt hasonlították össze, hogy mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák, illetve törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben – írja az MTI. Eredményeik alapján mindkét faj egyedei gazdájuk közelében maradnak, ha más nincs jelen, de ha egy idegen is ott van, a malacok inkább távolabb maradnak.

A tanulmány szerint nem elég emberi családban élni ahhoz, hogy egy társállatban általános preferencia alakuljon ki az ember iránt, a fajok közötti különbségek pedig meghatározóak.

A kutyákat egészen fiatal koruktól kezdve igen szoros kapcsolat fűzi az emberekhez. Azok a példányok is keresik az emberek közelségét, és megkülönböztetik az ismerőst az ismeretlentől, amelyek csak korlátozottan érintkeznek emberekkel. A szakértők feltételezik, hogy ez részben a háziasításuk, részben a kölyökkori szocializáció eredménye. „Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha egy másik, csoportban élő háziasított faj, mint például a sertés, egészen fiatal kortól családtagként nevelkedik, az hasonló közelségkereső viselkedést vált-e ki gazdája irányában” – mondta Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék kutatóját.

Az utóbbi időben a házisertés, különösen annak törpe változata társállatként is népszerű lett. Az új szerep szükségessé teszi a sertés-ember viszony jobb megértését a családi környezetben, különös tekintettel az állatok gazdájukkal való kapcsolatára. „A Családi Törpemalac Programban részt vevő törpemalacok 6-8 hetes koruktól fogva emberi családokban nevelkednek. Ez nemcsak a sertés-ember kapcsolat vizsgálatára kínál egyedülálló lehetőséget, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ember felé mutatott viselkedésüket közvetlenül összehasonlítsuk a kutyákéval” – nyilatkozta Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

Picture by Tambako the Jaguar / Getty Images

Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa szerint az új vizsgálatban az állatokat két külön alkalommal egy számukra új helyiségbe vezették, ahol a gazdájukon kívül egy ismerős tárgy vagy egy ismeretlen személy volt jelen. „Az állatok szabadon dönthettek arról, hogy hol tartózkodnak a szobában, az emberek vagy a tárgy közelében, vagy inkább távolabb maradnak” – tette hozzá a szakember.

A kutatók arra jutottak, hogy a malacok és a kutyák is szívesebben voltak a gazdájuk, mint az ismerős tárgy közelében, de egyik faj sem részesítette előnyben a gazdáját az idegennel szembe. A kutyák inkább tartózkodtak mindkét ember közelében, mint másutt, míg a malacok inkább távol maradtak a szociális partnerektől, ami enyhe félelmet tükrözhet az ismeretlen ember iránt. A kutatás különbséget tárt fel abban is, hogy a két faj hogyan viselkedett a gazdája közelében. „A malacok több fizikai kontaktust igényeltek. Megérintették az orrukkal a gazdájukat, hasonló módon, mint a fajtársaikkal teszik, és belemásztak a gazdájuk ölébe” – mondta Pérez Fraga.

Ez az első tanulmány, amely a törpesertések gazdájuk iránti közelségkereső viselkedését vizsgálta. Gerencsér szerint a sertések és a kutyák hasonló korábbi tapasztalata a gazda hasonló szerepéhez vezethet a két fajnál. „A családtagként való tartás azonban nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy a sertésekben általános preferencia alakuljon ki az emberi társaság iránt. Fontos szerepet játszhatnak a fajspecifikus sajátosságok, beleértve azt is, hogy a kutyáknak hosszabb a szocializációs periódusuk, és az emberek vonzóbb társas ingert jelentenek számukra” – nyilatkozta a kutató.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.