A héten ismertetik a 2020-as tudományos Nobel-díjak nyerteseit, a koronavírus-járvány miatt ezúttal nem újságírók előtt zajlik az esemény. Hétfőn az orvostudományi kategória győzteseit mutatták be, az elismerést Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice kapták, eredményeik jelentőségéről ebben a cikkben írtunk bővebben. Kedden az is kiderült, hogy 2020-ban a fizikai Nobel-díjat Roger Penrose-nek, Reinhard Genzelnek és Andrea Gheznek ítélik oda.
Szerdán a kémiai Nobel-díj következett, ezt Emmanuelle Charpentier-nek és Jennifer A. Doudna-nek adják a CRISPR/Cas9 génszerkesztési módszer kidolgozásáért.
A technológia felfedezése váratlan volt. Charpentier a Streptococcus pyogenes baktériumot tanulmányozva fedezte fel a tracrRNA molekulát. Ez a baktériumok ősi immunrendszeréhez, a CRISPR/Cas-hoz tartozik, amely a DNS felhasításával képes hatástalanítani a vírusokat. Eredményeit 2011-ben mutatta meg, ekkor kezdte meg a közös munkát Jennifer Doudna-vel. A szakértők képesek voltak lemásolni a baktériumok genetikai ollóját, illetve leegyszerűsíteni annak molekuláris összetevőit, így könnyítve meg a használatot. Egy úttörő kísérletben átprogramozták az ollót, olyan módszert hozva létre, mellyel előre meghatározott helyeken lehet elvágni a DNS-t – nem csak vírusok esetében.
A CRISPR/Cas9 technológiával genetikai szerkesztések hajthatóak végre. Bár a módszer még igen új, segítségével már most lenyűgöző eredményeket sikerült elérni, a szakértők többek közt haszonnövények ellenállóságát is növelni tudták. Elképzelhető, hogy a technológiával egy nap ma gyógyíthatatlannak tűnő betegségeket is legyőzhetünk.
A kémiai volt az utolsó tudományos kategória, a következő napokban az irodalmi, a béke és a gazdasági Nobel-díjak győzteseit ismertetik majd.
Kiemelt kép: Jonathan NACKSTRAND / AFP
