A Föld lakosságának több mint 13 százaléka dohányzik. Az OECD legfrissebb felmérése szerint a szervezet 36 országa közül Kanadában dohányoznak a legkevesebben: a felnőttek alig 5 százaléka. Ehhez képest Görögország, Törökország és Magyarország 25 százalék feletti – 28, 27 és 26 százalékos – rátákkal rendelkezik. A nemzetközi előrejelzések szerint 2025-ig a dohányosok száma nagyjából változatlan marad.
Cigarettázáskor nem csak a dohányos saját szervezetét érik az égés során keletkezett, füstben lévő káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Szinte minden embernek a szűk, illetve tágabb környezetében van olyan ismerős, barát vagy családtag, aki cigarettázik, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. Ha mi személy szerint nem is gyújtunk rá, így vagy úgy, közvetlen vagy közvetett formában valamennyien érintettek vagyunk, és mindannyiunk érdeke az ártalomcsökkentés.
Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Az viszont tévhit, hogy a nikotin lenne a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyag. Az elsődleges veszélyforrás nem más, mint az égés, és az égés során keletkező, a füstben lévő vegyi anyagok.
Könnyű belátni, hogy az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket, vagyis a legjobb, ha rá se gyújtunk. Így nemcsak a dohányosok, a környezetükben lévők sincsenek kockázatnak kitéve. Dohányzás esetén a legeredményesebb, ha leszokunk róla. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, azáltal tudjuk a legtöbbet tenni egészségünkért, ha minél hamarabb felhagyunk e káros szokásunkkal. Azonban, ha valamilyen ok miatt mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunkat, a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki. Lényeges kiemelni, hogy rengeteg különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltér. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.
Az egyik ilyen alternatíva például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Egy másik technológia nikotinsóval működik, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológiánál valódi dohány hevül, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Ezeknél a technológiáknál az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a szervezetbe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében.
Szó sincs persze azért kockázatmentességről: a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, továbbá a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást. A rövid távú kutatások ugyan pozitívak, de a hosszú távú hatásuk nem ismert. Továbbá fontos arra is figyelni, hogy a nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.
A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.
