A Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának szakértői úgy vélik, hogy az üledékből felszabadult foszfor idézhette elő az augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodást a Balaton délnyugati részén.
Istvánovics Vera és Honti Márk szerint a mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja (azaz az algatömeget mutató érték) elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ez másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontjakor rögzített értéknek. Ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség.
Istvánovics Vera hozzátette, arra csak a további vizsgálatok adhatják meg a választ, hogy miért szabadult fel ennyi foszfor a tó üledékéből.
A kutatók szerint a nagy és váratlan algaszaporulatban döntően egy toxintermeléséről ismert cianobaktérium játszott szerepet, amely hasonló mértékben még soha nem szaporodott el a Balatonban. Istvánovics Vera megjegyezte azt is, hogy bár a hűvös időjárás hatására az elmúlt napokban csökkent a Balaton nyugati területén az algásodás, a beindult folyamat hatására jövő nyár elején nagy valószínűséggel óriási árvaszúnyograjzás lesz.
A szakemberek úgy gondolják, hogy közepes a valószínűsége annak, hogy ha felmelegszik az idő, az eddiginél is erősebb algásodás jön. Így kicsi az esélye annak is, hogy a nagy algatömeg pusztulása és gyors lebomlása szeptember második felében oxigénhiányt, ennek következtében tömeges hal- és kagylópusztulást okozna.
Istvánovics Vera kiemelte: az algaprobléma is rávilágított arra, hogy mielőbb egy összehangolt, komplex Balaton-kutatási program kidolgozására van szükség.
Kiemelt fotó: iStock
