Meggyújtottak egy szénlapátolót a luxusvonaton

Titokzatos gyilkosság, szovjet kódfeltörő gép utáni hajsza: erről szól az Orient expressz története, legalábbis ha Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen című klasszikusából, vagy az Oroszországból szeretettel című James Bond-történetből indulunk ki.

Meglepő lehet, de a Párizst és a mai Isztambult összekötő vasútvonal valóban rengeteg kalandot élt meg: az Orient expressz története nagypolitikai szálakkal, bűntényekkel és kémtörténetekkel tarkított.

Párizstól Konstantinápolyig

1876-ban egy belga üzletember, George Nagelmackers amerikai útja után létrehozott egy vállalatot, a Compagnie Internationale des Wagons-Lits-t (CIWL), azaz Nemzetközi Hálókocsi Társaságot. A cég volt Európa első háló- és étkezőkocsikat üzemeltető vállalata. A monopolhelyzet kiépítésének kedvezett, hogy Nagelmackers hamar megszerezte társaságának a belga uralkodó, II. Lipót támogatását.

Nagelmackers terve egyszerű, de nagyszerű volt: Európa-szerte felvette a kapcsolatot a helyi vasút-társaságokkal, hogy vállalata háló- és étkezőkocsijait rákapcsolják a szerelvényekre. 1882-re azonban már csupa CIWL-es kocsikból álló vonat is indult.

Nagelmackersék nem érték be ennyivel: egy kontinensen átívelő vonal képe lebegett előttük. Egy olyan úté, amely összekapcsolja Európa nyugati és keleti felét, és amely luxuskörülményeket biztosít az előkelő kuncsaftoknak.

1882 októberében Párizsból indult el a tesztvonat Train Eclair de luxe néven, amely Bécsig közlekedett. Később további próbautakat is szerveztek.

A sikereken felbuzdulva 1883. október 4-én aztán elindult az Orient expressz, amely Párizstól Strasbourgon, Salzburgon, Münchenen, Bécsen és Budapesten keresztül Bukarestig ment.

Bukaresttől aztán Gyurgyevón, majd Várnán át hajóval szállították az utasokat a mai Isztambulba. A teljes párizsi-konstantinápolyi vonalat csak 1885-ben adták át.

Mivel a távon az utasok luxuskörülményeket élvezhettek, az Orient expresszre a jegyeket igen borsos áron lehetett beszerezni. Nem csoda, hogy a vonalon a legbefolyásosabbak, legtehetősebbek utaztak – ezért az sem meglepő, hogy a luxusvonat hamar felkeltette a bűnözők figyelmét.

Kalandok az Orient expresszen

Nem kellett sokat várni az első incidensre: 1891-ben Isztambul előtt a síneket megrongálták, a vonatot pedig kisiklatták – írja az Újkor. A magukat szabadságharcosnak nevező fegyveresek sok értéket elvittek, sőt, túszokat is ejtettek, akiket aztán csak váltságdíjért engedtek szabadon. Érthető módon az eset óriási nemzetközi felháborodást keltett.

Azonban nem csak a banditák okoztak galibát. A bolgár király, Ferdinánd például imádta az Orient expresszt, olyannyira, hogy gyakran maga vezette a mozdonyt. Egy alkalommal a hálórészben található vészfék meghúzásával akarta jelezni, hogy innentől az ő kezében van az irányítás, emiatt viszont az összes fék beragadt, a szerelvények pedig órákon át vesztegeltek.

Ferdinánd fia, Borisz apjához hasonlóan nagy vonatrajongó volt: azt szerette volna, hogy az Orient expressz országnak határain belül száguldjon a leggyorsabban. A történet szerint egyszer Borisz a figyelmeztetés ellenére is arra kényszerítette a szénlapátolót, hogy újabb és újabb adag szenet dobjon a tűzre. A kazán ajtajának kinyitásakor ugyanakkor a lángok kicsaptak, a lapátoló ruhája kigyulladt, és kizuhant a mozdonyból, majd belehalt sérüléseibe.

Az Orient expressz történetében a politika is szerepet játszott, hiszen a vonal Nyugat- és Kelet-Európát, a balkáni területekre éhező nyugati nagyhatalmakat és az egyre gyengülő Oszmán Birodalmat kötötte össze. Kiépítéséhez komoly diplomáciai munkára volt szükség, a vasút azonban a vonal megszületése után sem maradt politikamentes.

Ahol hosszú időn át befolyásos üzletemberek, politikusok és diplomaták utaznak, ott sokszor a kémek is megjelennek.

Ez az Orient expressz esetében is így volt.

A legenda szerint a vonaton ismerkedett meg a legendás Mata Hari a német titkosszolgálat akkori vezetőjével, von Kohn báróval, aki szerepet játszott a táncosnő beszervezésében.

Az első világháború kirobbanása aztán elhozta az Orient expressz fénykorának végét: 1914 júliusának végén a szerbek felrobbantották a zimonyi Száva hidat, a vonat ezért nem tudott tovább közlekedni. 1924-ben ugyan ismét megnyitották eredeti vonalát, a második világháború miatt viszont később ismét beszüntették a közlekedést.

A világháború után az Orient expressz elvesztette eredeti fényét: a szerelvények közt már másodosztályú kocsik is felbukkantak. A hidegháború és az új közlekedési lehetőségek nem kedveztek a vonat fennmaradásának: 1977-ben indul el az utolsó járat az eredeti útvonalon. Igaz, utóbb elindították a nosztalgia Orient expressz vonatokat is, melyek máig közlekednek.

Kiemelt fotó: FRANCOIS GUILLOT / AFP