Az illatos macskamenta egy speciális vegyületet, úgynevezett nepetalaktont tartalmaz. Ez az anyag rendkívül vonzó a macskafélék többségének, a vizsgálatok alapján a leopárdokra, pumákra, szerválokra, hiúzokra, tigrisekre és oroszlánokra is hatással van.
Andrew Marttila fotográfus karrierje során rengeteg macskát örökített meg, a férfi pedig előszeretettel készít képeket macskafűtől elbódult állatokról – írja a Metro.
Marttila fotói alapján egy album is készült, a Cats on Catnip (Macskák macskafüvön), amely az Egyesült Királyságban június végén fog megjelenni.
A macskamenta egyedi vegyületét az élőlények szaglószervükkel érzékelik. A nepetalakton a macskák amigdaláját és hipotalamuszát ingerli, ezek az agyi régiók pedig nagyban befolyásolják a macskák szexuális magatartását.
Éppen ezért a macskamentától az állatok valójában nem úgy tépnek be, mint az emberek a kábítószertől. A gyógynövény hatására az élőlények inkább úgy viselkednek, mint egy tüzelő nőstény.
éppen ezért nem kell félteni a macskákat a gyógynövénytől.
A nepetalakton hatására az élőlények először játszani kezdenek a macskamentával, gyakran nyalogatják, vagy meg is rágcsálják a növényt. A speciális vegyülettől az élőlények általában jellegzetes hempergésbe is kezdenek.
A macskamenta elfogyasztása után az állatok sokszor álmossá válnak. A nepetalakton nyáladzást, dorombolást válthat ki, igaz, a vegyület őrült ugrándozást, szorongást, nyávogást, karmolászást és harapási ingert is okozhat. A reakciók a legtöbbször a nepetalaktonnal való találkozást követő 5-15 perccel jelentkeznek, majd múlnak el.
A macskamenta valójában nem hat az összes macskára. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a nepetalakton csak az állatok mintegy 67 százalékának viselkedését befolyásolja, a vegyületre való érzékenység pedig genetikai okokra vezethető vissza.
További „betépett” macskás képekért látogasson el Andrew Marttila Instagram-oldalára.
(Kiemelt kép: Instagram/iamthecatphotographer)
