Míg a nők rengeteg különböző fogamzásgátló módszer közt válogathatnak a szájon át szedhető tablettáktól kezdve a különféle méhen belüli eszközökig, a férfiak lehetőségei jóval korlátozottabbak a terhesség megelőzésére.
Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mi lehet ennek az oka, és hol tart a kutatás napjainkban.
NEHÉZ A MATEK
A férfi fogamzásgátlás nehézsége legnagyobb részt a számokban rejlik. Míg egy nőben havonta átlagosan egyetlen petesejt érik meg, a férfiak minden magömléssel több millió spermiumot mozgósítanak, amelyek bármikor képesek a petesejt megtermékenyítésére.
Mivel egy dolgot sokkal könnyebb megállítani, mint sok milliónyi másikat, a fogamzásgátlás problémájára keresett megoldások java mindig is a nőkre irányult. A spermiumok számbeli fölénye mellett a férfiak által szedhető fogamzásgátlók létrehozását az is nehezíti, hogy sokkal kevesebben dolgoznak a kihíváson, mint a nőknek készült gyógyszereken.
Pár dologra persze így is sikerült rájönniük a szakértőknek, ezek többsége azonban csak kis mértékben képes csökkenteni a hímivarsejtek számát, így kevéssé megbízható módja a védekezésnek.
FORRÓ VÍZ ÉS SZOROS GATYA
Az 1950-es években például a kutatók felfigyeltek arra, hogy a gőzgépekkel dolgozó férfiaknak nehezebben születik gyermekük. Ebből kiindulva Martha Vögeli svájci orvos rájött, hogy a spermiumok nehezen viselik a magas hőmérsékletet.
Indiában végzett, de sosem publikált kísérletei során a kutató megmutatta, hogy
Amivel csak annyi volt a gond, hogy a hatás eléréséhez Vögeli alanyainak 46 °C-os vízben kellett üldögélniük, ami legtöbbünk számára kibírhatatlanul forró. Ha viszont a fürdő akár egy kicsivel is kellemesebb, mondjuk 43 °C-os, a spermiumok egy része túléli a hőkezelést, így a módszer nem lesz megbízható a fogantatás elkerüléséhez.
Ugyanez a probléma a túl szoros alsónadrággal: ugyan igazoltan csökkenti a hímivarsejtek számát, de ahhoz, hogy egyáltalán ne termelődjenek spermiumok extrém kényelmetlenségeken kell átmenni.
Egy nyolcvanas években végzett kutatás szerint a módszer A megfelelő hatáshoz ráadásul napi 16 órát kell viselni a hámot, ami rendkívül kényelmetlen és kellemetlen mellékhatásokkal jár együtt.
Így ma ott tartunk, hogy pár hasonló „csodaszeren” túl a férfi fogamzásgátlásnak három tényleg bevált módja van:
- az óvszer,
- a megszakított közösülés,
- a vazektómia, vagyis az ondóvezetékek elkötése vagy átvágása, ami az első két metódussal szemben visszafordíthatatlan.
HOGY MŰKÖDNE A TABLETTA?
Ezeken kívül persze számos más módszer van (vagy volt), de csak kísérleti stádiumban, ilyen a férfiaknak szánt hormonális tabletta is. A működési elve azonos a női orális fogamzásgátlókéval: a pácienseknek hormonokat adnak, amelyek megakasztják az ivarsejtek természetes fejlődését vagy működését.
- Az egyik probléma ezzel, hogy a férfiak esetében jóval lassabban fejtik ki hatásukat. A spermiumok érésének utolsó szakasza 72 napig tart a herékben, így bármilyen olyan szer, amely erre van hatással, csak bő két hónap használat után biztosít terméketlenséget. A női hormonális fogamzásgátlók esetében persze szintén van némi késés, mire működni kezdenek, de esetükben csak hetekről van szó.
- A másik ok, ami miatt a férfiaknak szánt tabletta fejlesztése lassan halad, hogy a vonatkozó kutatásoknak a múltban sokszor idejekorán véget vetettek a mellékhatások. És bár a panaszok egyáltalán nem voltak súlyosabbak, mint az első női fogamzásgátlók esetében, a két nem eltérő motivációja miatt nagyon különböző, hogy ki mit hajlandó elviselni.
- A fejlesztést hátráltatja, hogy a női fogamzásgátlók bősége mellett nagyon nehéz pénzt szerezni ezekre a sokak által feleslegesnek tartott kutatásokra.
Míg ugyanis a nőknél a terhesség komoly egészségügyi következményekkel jár, és akár életveszélyes állapotba is torkollhat, a férfiaknál a gyerekvállalás mérlegelésekor sok tényező szóba kerülhet, de saját egészségük kérdése nem tartozik ezek közé.
Úgy pedig nehéz továbblépni a kevésbé kellemetlen szerek felé, ha az ehhez szükséges munkát nem lehet befejezni.
IGÉNY ÉS SZÜKSÉG LENNE RÁ
Mindennek ellenére a férfiak körében is egyre nagyobb az igény a nőknél jól bevált gyógyszeres fogamzásgátlásra és más lehetőségekre. Egy 2010-es globális felmérés szerint a férfiak 25 százaléka például hajlandó lenne kipróbálni a hormonális fogamzásgátlást.
A kérdésnek ráadásul egyre hangsúlyosabbak az egyenjogúsági összetevői is – mindkét nem oldaláról.
- Egyrészről a nők joggal kérdőjelezik meg, hogy a fogamzásgátlást miért tekintik elsődlegesen női feladatnak (amit a piacon rendelkezésre álló termékek aránya sugall).
- Másrészről a férfiak is jogosan vágynak arra, hogy több eszköz álljon rendelkezésre saját termékenységük szabályozására.
Persze az egészségügyi okok sem hagyhatók figyelmen kívül: sok nő egyszerűen nem használhat hormonális fogamzásgátlót, így egy másik opció sokat segíthetne az érintett párokon.
Hogy végül mikor és mit fognak tudni kipróbálni a férfiak, az továbbra ia bizonytalan, de lássuk, hogy melyek a legbiztatóbb és a legbizarrabb ötletek.
#1 KRÉMEK KRÉMJE
A jelenlegi legérdekesebb és talán leginkább előrehaladott fejlesztés nem klasszikus tabletta, de a hormonális fogamzásgátlók közé tartozik. Egy krémről van szó, amelynek klinikai kipróbálása áprilisban kezdődik meg a világ több országában is, több mint 400 pár részvételével.
A krém szintetikus tesztoszteront és progesztint tartalmaz. A progesztin gátolja a herékben a tesztoszteron termelődését, amely elengedhetetlen a spermiumok fejlődéséhez. A beadott tesztoszteron pedig a test heréken kívüli részében segít fenntartani a normális hormonegyensúlyt.
A teszten résztvevő férfiaknak Az első négy hónapban a párok nőtagjai is alkalmazni fogják a fogamzásgátlás valamely módját, hiszen időre van szükség ahhoz, hogy a már megérett spermiumok elfogyjanak a herékből.
A hímivarsejtek szintjét a szakértők rendszeresen vizsgálják, és ha spermiumszám milliliterenként egymillió alá esik, a nők felhagynak a fogamzásgátlással. A párok egy évig fogják használni a krémet. A készítmény napi gyakoriságú alkalmazást igényel, de mivel 72 órán keresztül képes megakadályozni a spermiumtermelődést, ha egy-egy adag kimarad, attól még várhatóan hatásos lesz.
#2 NYÍLMÉREG
Annak megakadályozására, hogy a spermiumok elérjék a petesejtet, a hormonokon kívül más módszerek is vannak, például le lehet lassítani vagy meg lehet gátolni azok haladását.
Egy kutatócsoport például az afrikai nyilaknál használt növények mérgével bénítaná meg a hímivarsejteket. A nyílméregfa és a sztrofantusz által termelt ouabaint – amely görcsrohamokat, magas vérnyomást, gyors szívverést és szívleállást okozhat -, évek óta használják például az alacsony vérnyomás kezelésére.
Ahogy az ouabain képes a szívizomsejteket erős összehúzódásra serkenteni, úgy tudja a spermiumok ugyanilyen ioncsatornáit blokkolni, amelyek révén a hímivarsejtek farka mozog. És az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ha a csatornák blokkolva vannak,
A szakértőknek részben már sikerült is úgy átalakítani a mérget, hogy az csak a spermiumok mozgására hasson: a módosított hatóanyag patkányokban nem okozott nem kívánt mellékhatásokat, és képes volt a spermiumok mozgékonyságát a felére csökkenteni. Hasonló fokú hatás pedig az emberekben nagyon megnehezítené a sikeres megtermékenyítést.
#3 VISSZAFORDÍTHATÓ VAZEKTÓMIA?
A nem hormonális fogamzásgátlók körét gazdagítják azok a gélkészítmények is, amelyek az ondóvezetékbe injektálva fizikailag állják útját a spermiumoknak.
Mivel ezek az anyagok egy újabb injekcióval elviekben kimoshatók a vezetékekből, a fogamzásgátlás ezen módja tartós, de visszafordítható megoldást jelenthet a gyerekre éppen nem vágyó férfiak számára.
Az érdekfeszítő ötlet ugyanakkor még nagyon messze van attól, hogy embereken is teszteljék, ha egyáltalán erre sor kerül. A legfőbb gondot a visszafordíthatóság megvalósítása okozhatja, a vonatkozó állatkísérletek során ugyanis egyelőre egyik kipróbált gélnél sem sikerült megfelelően nagy arányban helyreállítani a termékenységet.
#4 A KAPCSOLÓ
A teljesség igénye nélkül készült összeállításunkat az egyik legfurcsább férfi fogamzásgátló ötlettel zárjuk. A koncepciót egy német asztalos, Clemens Bimek vetette papírra 2016-ban.
Lényegében arról van szó, hogy az ondóvezetékek átjárhatóságát apró, sebészetileg beültetett, a bőrön át vezérelhető kapcsolókkal lehetne szabályozni. A kapcsoló egyik állásában blokkolná a spermiumok útját, a másikban pedig átengedné azokat.
A tervezet egyelőre csak ötletként létezik, és a megvalósítással kapcsolatban már első pillantásra is több probléma felmerül. Például hogy a kapcsolók beültetésének helyén hegek alakulhatnak ki, amelyek aztán komolyan befolyásolhatják a termékenységet.
Mindezek alapján úgy tűnik, Arra azonban van remény, hogy pár év múlva egy picivel több lehetőség áll rendelkezésükre.
Kiemelt fotó: Flickr/outcast104
