Bő egy hete az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma átlépte a heti 15 ezer főt, vagyis hivatalosan is kitört az országos járvány. A betegeknek most a gyógyulás és a szövődmények elkerülése a cél, mindenki másnak a megelőzés.
Az influenzát vírus okozza, ezért nincs ellene célzottan alkalmazható gyógyszer, csupán a megelőzésben bízhatunk. A legbiztosabb védelmet az oltás jelenti: bármikor be lehet adatni, de mivel hatását hosszabb idő után fejti ki, jelen járványt nem segít megúszni.
Aztán jön az immunrendszer megacélozása, a gyakori kézfertőtlenítés, szellőztetés, a zsúfolt terek lehetőség szerinti elkerülése.
Ha az embert már ledöntötte a lábáról, a tüneti kezelésen kívül nincs más lehetőség. Adott helyzetben a lázcsillapítás lehet a legfontosabb, majd minden mást megelőz két, látszólag perifériális tanács: ágynyugalom és megfelelő folyadékpótlás.
Az influenza szövődményei ugyanis leggyakrabban akkor jelentkeznek, ha az ember nem pihen, erősnek, a munka hősének képzelve magát betegen is aktív, munkába jár, végzi a napi rutint. Végzetes betegségek, állapotok alakulhatnak ki ilyenkor, a teljesség igénye nélkül összeállított lista is meglehetősen ijesztő:
- bakteriális tüdőgyulladás;
- krónikus hörghurut fellángolása;
- agyi keringészavar;
- szívinfarktus;
- agyhártya- és agyvelőgyulladás;
- veseelégtelenség;
- anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség).
Pihenés és folyadék
Hogyan kapcsolja össze a fizikai aktivitás a vírust ezekkel a rettegett kórképekkel? Dr. Békássy Szabolcs háziorvost, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapító tagját kérdeztük.
A fizikai igénybevétel azért nem javasolt, mert a betegség miatt amúgy is legyengült immunrendszernek még a napi rutin tennivalók is fokozott fizikai stresszt jelentenek. A két tényező együttes hatására pedig a szervezet védekezőképessége végletesen lecsökkenhet
– mondja a 24.hu-nak az orvos.
Innentől kezdve az influenzát könnyen követheti bakteriális felülfertőzés, ami gyakran meg is esik, ilyenkor nemcsak a betegség húzódhat el, de orvosi segítségre, antibiotikumokra van szükség. A bakteriális felülfertőzés okozhat rossz esetben bakteriális tüdőgyulladást.
Szívroham és agyhártyagyulladás
A szív- és érrendszeri megbetegedések főleg az időseket fenyegetik, és talán helyesebb úgy fogalmazni: az eleve gyenge szervezetüket gyengítik tovább akár extrém mértékben. Az ő immunrendszerük arányaiban komolyabb erőket vet be a vírus ellen, és a láz is jobban megviseli őket. Ha ehhez társul a fent említett fizikai stressz, illetve a láz miatti folyadékvesztés, az már
Itt kapcsolódik az ágynyugalom mellé a megfelelő folyadékbevitel, akár szomjas az ember, akár nem: víz, tea, gyümölcslevek – alkoholos és koffeintartalmú italokon kívül bármi megfelelő, csak bőségesen fogyasszuk. Már csak azért is, mert a folyadékvesztéssel, a kisebb-nagyobb mértékű kiszáradással áll szoros kapcsolatban a vesék elégtelen működése.
Az agyhártya- és agyvelőgyulladás nagyon ritkán alakul ki influenzából, de ha igen, az a kórokozó közvetlen hatása. Ide tartozik a nem kevésbé veszélyes szívizomgyulladás is
– mondja Békássy Szabolcs.
Persze nem a véletlenen múlik, minél inkább legyengül a szervezet ellenállóképessége, annál fogékonyabbá válik.
Ami a cukorbetegséget illeti, az orvos felhívja a figyelmet: a vércukorszint emelkedését bármilyen fertőzés előidézheti. Ebben az állapotban ugyanis felborul a test szénhidrátháztartása, a vércukor szintjének emelkedését okozó folyamatok indulnak be. Nagyon fontos, hogy influenza vagy más vírusok, baktériumok okozta betegség esetén az inzulinnal kezelt cukorbetegek sűrűn ellenőrizzék a cukorszintjüket.
(Kiemelt képünk az influenza H3N2 vírusa. Forrás: KATERYNA KON / SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO / SCIENCE PHOTO LIBRARY)
